A Dombrádi Szűcs Péter családtörténete

Ezt az írást Harriet L. Russellnek ajánlom, amiért szép kora ellenére őseinek  keresése végett Dombrádra látogatott. ( 2023. november 2) 

Harriet L. Russel

 " Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez testvér ne légy hűtlen soha ! "  üzeni a Székely kapu felirata. 

Harriet L. Russell Dombrádra látogatott, hogy Szűcs Péter nevű őse után kutasson. Mivel az ősi fejfák már nincsenek meg, ezért így ez sikertelenül maradt. Számomra megtisztelő, hogy valaki több ezer kilométert tegyen meg csak hogy gyökerei után kutathasson. Ezért gondoltam, segítek neki. 

Dombrád mintegy 6 ezer éve lakott település, erre utalnak a régészeti leletek. Az első írásos emlék azonban 1067-ből való. 

A Százdi apátság alapítólevelében szerepel a település neve, akkor még Damarad néven. A településnek 14 családja volt akiknek az volt a feladata hogy fagerendákat szállítsanak az apátság építkezéséhez. Ezt követően néhány száz év telt el úgy, hogy szinte semmit nem tudunk kik éltek a településen. Csak a településért pereskedő urak nevei maradtak fenn az utókorra. Egy rege szerint a tatárjárás idején, a horda elfoglalta a településtől nem messze lévő Kacsa várát. A vár ura Nyakas Mihály volt. 

In Memoriam dr. Ritli Jánosné dr.

dr. Ritli Jánosné dr. meghatározó személyisége volt életünknek. Nemcsak megjelenésével, kedves személyiségével volt jelen az életünkben, hanem tevékeny részese volt a mindennapi problémák megoldásának, a karitatív tevékenységnek, az emberek egészségének megőrzéséért folytatott munkának. 

Életében a család, a szülőföld iránti hűség nem csupán létező valóság, hanem állandóság volt mindvégig, amely nem ismerte az évszakokat, a napszakokat, nem számolta a kilométereket, nem sajnálta az áldozatot, nem mérte az időt és az éveket, hanem mindennapi cselekedetekben öltött testet. 

dr.Sipos József címzetes egyetemi tanár

Dr.Sipos József ez év június 1-től immár címzetes egyetemi tanár úrat mindenki ismeri Dombrádon. Mindenki ismeri s mégis oly keveset tudunk róla. Talán Ő maga is közrejátszik ebben, hiszen csendes , visszahuzódó, másokon mindig segíteni akaró emberként ismerhetjük. Tudjuk, hogy tanár , hogy Szegeden tanít az egyetemen , imádja a történelmet, ezen belül is egy adott korszakot. Nagyon szereti Dombrádot és  a Dombrádiakat. 

Láczay Györgyné

Láczay Györgyné született Nagy Ilona nyugalmazott tanár visszaemlékezéseiből

Gyémántdiplomám küszöbén

2018. január 22.-én kezdtem el ezt a visszaemlékezést. A televízió, a rádió, az újságok, mint minden évben szépen méltatják Kölcsey Ferencet, (Szatmárcseke), nemzeti imádságunkat, a Himnuszt, a temetőben Kölcsey emlékhelyét, ami mint minden évben, most is át meg áthatja szívemet - lelkemet. De 1973-ban, amikor Dombrádra kerültem tanítani, az első iskolai tanévnyitó ünnepségen a Himnusz éneklése különleges érzést váltott ki belőlem. Nagyon boldog voltam, hiszen szülőfalumban, egykori iskolámban, ifjúságom színhelyén kezdtem el dolgozni a férjemmel együtt, Láczay Györggyel. Ő lett a körzeti általános iskola igazgatója. Ide tartozott Kistiszahát, Újdombrád, későbbiekben, 1 év múlva, 1974-ben Tiszakanyár is (iskolák, napközi, óvodák).

Olyan indíttatást kaptam drága szüleimtől, nagytiszteletű tanáraimtól, ami nem feledhető, de emlékét is csak felsőfokon lehet feldolgozni. Illés Károly szigorú, de mélyen tisztelt igazgatómtól, Tarr Mária osztályfőnökömtől, zseniális matematikatanártól, Orosz Mária csodás magyar óráitól, Dr. Bereczky Zsigmond zenepedagógustól.

A multnak árnyai

dr. Heiszler József 

1819.február 21-én született Nagykárolyban. Római katolikus szülők gyermeke, akik őt a kegyesrendiek kezére bízták. Magasabb kiképeztetését a rend költségén végezte, 24 éves korában bölcseleti doktor lett és pappá szenteltetett föl. 1848 előtt a kegyesrendiek pesti gimnáziumában működött mint tanár. 1848-ban mint önkéntes vett részt a Jellachich elleni hadjáratban; de ennek végeztével lába megromolván, elhagyta a visszavonuló hadsereget és 1849-ben a csornai ütközet után Vámosra vonult vissza Pap Istvánhoz, akinek barátságát már előbb bírta és ennek ellenzése dacára áttért Veszprémben az református egyház kebelébe, majd alkalmaztatott ugyanazon egyházmegyében Oláh János péceli lelkész mellett segédül. Nemsokára az egyházmegye színe előtt oly kitűnő vizsgát tett, hogy 1850 nyarán Pápán megválasztották teológiai tanárnak. A héber exegézis, régiség és egyháztörténelem voltak szaktárgyai. Négy évig tanított Pápán mint rendes tanár, midőn Kerkapoly Károly bölcselettanár izgatásaira az öregebb tanárok részéről kellemetlen ellenhatásra talált, mely összetüzésre adott okot; az egyházmegye ugyan neki adott igazat, Heiszler azonban nem maradt tanszékén, hanem a lelkészi pályára lépett. 1854-ben a mocsoládi (Somogy megye) lelkészi hivatalt fogadta el; innét másfél év mulva Gyönkre ment az ottani magyar és német gyülekezet papjának.

A Don-kanyarban elesett dombrádiak

Országszerte megemlékezéseket tartanak a doni katasztrófa 75. évfordulója alkalmából. Emiatt kértem fel Maklári Sándor barátomat  arra , hogy röviden írja meg kutatásainak eredményét a Dombrádról származó hősök vonatkozásában, némi kitekintéssel a történelemre hagyatkozva.  

Az alábbiakban az ő általa kutatott eremdényeit teszem közzé.

Dombrádról is számos katona harcolt, illetve halt hősi halált a Don-kanyarban. Írásomban róluk szeretnék megemlékezni és összefoglalni az odáig vezető utat.

Fekete Anna pere

Fekete Anna pere

Szinte napra pontosan 318 évvel ezelőtt zajlott Dienes Andrásné született Fekete Anna boszorkánysággal vádolt Dombrádi asszony pere. 

A rendelkezésünkre álló forrás  nagyrészt latin nyelvű, de azért mégis megtudhatunk belőle pár fontosabb részt. 

A per 1699.november 27-én volt Kisvárdában. A korban Krucsay Márton volt az alispán és Megyesi Tamás a magistratus, az a személy aki  hivatali méltóságot töltötte be ,ma hatósági személyként mondanám. 

Vajda Ferencz költő élete

Vajda Ferencz  életrajza azért rövid, mert nagyon keveset tudunk róla. Sipos Kálmán nagytiszteletű úr a neten barangolt úgy három-négy éve és talált egy régi pesti folyóiratot: Vasárnapi Ujság, Pest, 1857. dec. 27. Negyedik évfolyam 52. szám. A folyóirat 575. oldalán az „Irodalom és művészet” rovatban a következő közlemény olvasható: „Vajda Ferencz előfizetési fölhívást bocsátott szét „Tiszaparti han­gok" czimü 264 lapra terjedő versfűzérére. Előfizetési ár 1 pft., határidő 1858. jan. 12-ike.

 A mü jövő april l-re okvetlen megjelenend. Az előfizetés Jáger Károly nyomdászhoz Sárospatakra, vagy a szerzőhöz Dombrádra, mellynek utolsó postája Kis-Várda, intézendő.”

Kandó Judit és Francois Cézár

Az alábbi írás megjelenítéséhez köszönettel tartozom Ágoston Évának, aki összefogta és inspirálta a két, egykoron Dombrádon élt Kandó Juditot és Francois Cézárt emlékeik megírására. Nekik pedig külön köszönet az írásos emlékekért és képekért. 

A kommunista Rákosi-rendszerben a politikailag veszélyesnek minősített rétegek eltávolításának egyik módja a kitelepítés volt. Ez a lakosok vagyonának elkobzását, azok „kényszerlakhelyre” történő átköltöztetését és általában mezőgazdasági jellegű munkára kényszerítését jelentette. A kitelepítések többségét 1948 és 1953 között hajtották végre.

Dombrád a Hortobágyi internáló tábor után az egyik legnagyobb olyan település volt, ahova a Budapestről kitelepítettek élték mindennapjaikat. Közülük az egyik volt kitelepített Kandó Judit és Francois  Cézár , akik gyermekként kerültek szüleikkel  Dombrádra. 

Harsányi Sámuel

2009.decemberében a Dombrádi híradó helyi kiadványban már olvashattunk Harsányi Sámuel tiszteletes úrról a Református Lelkészi Hivatal tolla nyomán. 

A Dombrádi örökség onnan van, hogy édesapja Harsányi Sándor 1768.március 18-án Dombrádon született. 

A tiszteles részletes életrajzát fia Harsányi Gusztáv írta meg " Töredékek egy magyar református lelkész hányatott életéből " címmel. Hogy milyen elismert ember is volt ő, mi sem bizonyitja jobban, mint az , hogy 1885-ben a Sárospataki Református Lapokban jelent meg halálalkor az alábbi 

Necrológ : 

A Dombrádi iskola 1973-1992

Láczay György

„ Emlékekből él az ember és múltjából él az emlékezet. Kinek nincsen múltja nem lehet jelene s jövője sem."

Eötvös József

Az alábbi írást Láczay György egykori iskolaigazgató úr bocsájtotta rendelkezésünkre . 

Iskola történet a teljesség igénye nélkül Dombrádon kiemelten az 1973-1991-es időszak tekinthető, melynek fő célkitűzése a körzetesítés és a bázisiskola kialakítása. Ennek a közel 20 éves ciklusnak a vezetője Láczay György körzeti iskolaigazgató volt. 

Dombrádon az első iskola a Dombrádi Református Egyház kezelésében volt. Az 1659- es esztendőt számítjuk a nevelő munka kezdetének. Az iskola épülete egyetlen helyiségből állt, majd 1833-ban kezdték bővíteni a gyerekek létszámának növekedésével. Tarisznyás mesterek, rektorok, preceptorok tanítottak, akiket a curátor, iskolaszék felügyelt. 1889-ben már az iskola 7 tanteremből, egy tanítói szobából, egy igazgatói irodából állt, a mai főutcán, a református templom mellett. A falunak 1930-ban már három községi (református, katolikus, zsidó) elemi népiskolája volt: három községi általános továbbképző, egy gazdasági továbbképző, valamint egy tanonciskolája és egy négy tantermes polgári iskolája volt. A polgári iskola 1925-ben alakult, mely közel 20 évig működött. Zárt iskola volt, tanítónak, kereskedőnek lehetett belőle továbbtanulni, de a gimnáziumot elölről kellett kezdeni vagy

Győry Béla élete

1898-1979

Egy rendkívüli embert szeretnék bemutatni, versein keresztül.

Győry Béla született 1898.május 26-án Demecserben. Édesapja Győry Sámuel, édesanyja Batári Mária. Vallásukat tekintve a szülők és fiúk is evangélikus reformátusok voltak. Csillától tudom, hogy öten voltak testvérek. A család később Dombrádon telepedett le és él a mai napig is. Ő maga  a Dombrádi régi temetőben nyugszik élete párja Szántó Mária mellett.

Saját magáról röviden ezt írta:” Egyszerű földmíves családból származom. Még a múlt században 1898-ban születtem. Az első világháború második évében 1916-ban 18 éves voltam, és besoroztak katonának. Három uralkodót szolgáltam. Két háborút és ugyancsak két hadifogságot szenvedtem. Az első világháborúban 4 és fél évet, a másodikban 19 hónapot töltöttem távol. Sebesülve voltam. A sebesülésen kívül Károly csapatkereszt bronz és ezüstérmet szereztem. Mivel az első feleségem meghalt, másodszor is megnősültem.

Dombrádiak az I.világháborúban

1914.  július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának,  s ezzel megkezdődött az első világháború.  Majd 1918.november 11-én ért véget.  A több mint 52 hónapig tartó öldöklés során elpusztult 8 millió 538 ezer katona. Ebben nincsenek benne a háború sebesültjei, és nincsenek benne a hadifoglyok  milliói. Magyarország mintegy 3 800 000 katonát küldött a harcterekre. Elesett 661 ezer fő ,  megsebesült 743 ezer fő  , fogságba esett 734 ezer fő. Összesen 2 138 000 fő.  

Egy kicsit szakítotttam  a hagyománnyal és az alábbi írást egy prezentációba illesztettem be, mely itt érhető el.

Plósz Sándor munkássága

PLÓSZ SÁNDOR postai főkezelő, és az első dombrádi fotográfus.

Dombrádon született 1910. július 29-én,Plósz János és Varró Mária második gyermekeként. Nagyszülei dohánytermesztők voltak.Öten voltak testvérek, így hamar rákényszerült, hogy munkát vállaljon. Édesapja az alvégesi katolikus templom gondnoka,harangozója volt, édesanyja háztartásbeli. Katolikus neveltetésben részesült: tisztességre, becsületre, szeretetre nevelték.Gyermekként a dombrádi postán kapott munkát küldöncként 1922-ben, majd 1927.január 1-jétől kézbesítőként alkalmazták. Ő volt Dombrád első postása. Mindenféle postai küldeményt, csomagot,újságot, levelet, pénzt kézbesített esőben, hóban gyalog.

Moravek Gusztáv Dombrád főjegyzője

Moravek Ágost Gusztáv főjegyző (1833-1915) 

1833-ban született a felvidéki Murányváralján. Ez a település Kassától nyugatra található. Nem sokat tudunk az egykori főjegyzőről, mert a róla szóló okiratok száma nagyon kevés. Halotti anyakönyvi kivonatát (egyházi) az Egri Főegyházmegye Érseki Levéltára őrzi. Feleségének a végrendelete a dombrádi református egyházközség irattárában található. Ez érdekes, mert mindketten római katolikusok voltak – gyermekük nem született. Legérdekesebb a síremlékén található felirat: Az Egyesült Államok nyugalmazott katonája. Részt vett ugyanis az amerikai polgárháborúban. Azt nem tudjuk, miként került oda. Fél élete legenda. A legenda pedig ettől kezdve így szól: A függetlenségi háború után Bécsben kitüntették, és megkérdezték, hogy van-e valami kívánsága. Ő a dombrádi jegyzői tisztet kérte. Hogy ez igaz vagy nem és mi kötötte vajon Dombrádhoz, – senki nem tudja.