Szinte napra pontosan 318 évvel ezelőtt zajlott Dienes Andrásné született Fekete Anna boszorkánysággal vádolt Dombrádi asszony pere.
A rendelkezésünkre álló forrás nagyrészt latin nyelvű, de azért mégis megtudhatunk belőle pár fontosabb részt.
A per 1699.november 27-én volt Kisvárdában. A korban Krucsay Márton volt az alispán és Megyesi Tamás a magistratus, az a személy aki hivatali méltóságot töltötte be ,ma hatósági személyként mondanám.
Felperes: Krucsay Márton , akit Megyesi Tamás jogi képviselő képvisel.
Alperes: Anna Fekete, akit boszorkánysággal és démoni gyakorlatokkal vádolnak.
Fekete Annát azzal vádolják, hogy démoni erőket használva ártott másoknak, halálos betegségeket okozott, és másokkal együttműködve követte el ezeket a tetteket.
A felperes szerint Anna úgy viselkedett, mint egy "striga" (boszorkány) vagy "saga" (varázslónő), és mágikus képességeivel embereket pusztított.
A felperes azt követeli, hogy Anna Fekete-t kínszék alá helyezzék, hogy bevallja bűneit és felfedje cinkosait.
Fekete Anna védője, Menkovics Mihály azt állítja, hogy a vádak alaptalanok, és csupán gyanúra épülnek. A védelem jogi érveket hoz fel, miszerint a kínzás csak akkor alkalmazható, ha egyértelmű bizonyítékok állnak rendelkezésre, és nem elég a puszta gyanú.
A védelem a Chitonichiana nevű jogi szövegre hivatkozik, amely szerint a gyanú önmagában nem elegendő a kínzás vagy az elítélés indoklásához.
A felperes ragaszkodik ahhoz, hogy a vádakat bizonyítani kell, és Fekete Annát kínzás alá kell helyezni, hogy bevallja bűneit. A védelem ellenzi ezt, és hangsúlyozza, hogy a kínzás csak egyértelmű bizonyítékok esetén jöhet szóba.
Kért ítélet:
A felperes azt kéri, hogy Fekete Annát elítéljék és máglyahalálra ítéljék, a törvények szerint.
A védelem Anna felmentését kéri, mivel a vádak alaptalanok, és a bizonyítékok hiányosak.
A Kisvárdán székelő vármegyei alispánok közül, az utolsó feljegyzések szerint, nádfői Krucsay Márton volt, akinek alispánságához fűződik a testvére vagy unokatestvére nádfői Krucsay János feleségének, ifjabb Tolvay Borbálának pallos által a kisvárdai vár udvarán asszonyi hűtlensége miatt végrehajtott halálos ítélete. ( A pallos egyébként a helyi hivatal disztermében ma is látható ).
Szóval a szövegezés első része latin nyelvű, melyből annyi bizonyosan kivehető, hogy csakúgy mint ma is közlik benne a vádhatóság tagjait, és magát a vádlott nevét. Közlik a vád tárgyává tett dolgot és ahogyan én kiolvasom a kor érvényben lévő törvényi passzusairól is szó esik. Ezek közül kiemelném
Szent László törvényeit. A szövegben Ladislai libri -ként említik.
Az I. László korabeli egyházi zsinat határozatai 34. cikkeje kimondja
34. Az erkölcstelen életű nők és a boszorkányok bűnhődéséről
Az erkölcstelen életű nőket és a boszorkányokat, amint a püspök helyesnek látja, aszerint ítélje meg.
Hivatkozik az írás Szent István törvényire is, de arról nem találtam konkrét adatot.
A perben két tanút neveznek meg, akiknek a következő kérdést teszik fel:
Tudgya é, látta é, avagy hallotta bizonyossan boszorkányságát az tanu ezen személynek, vagy hogy embert vesztett volna ? Olvasataim szerint "az embert vesztett volna " azt takarja, hogy valakit megrontott az egyén. Ma is használjuk ezt a kifejezést, szemmel ver, megront valakit.
Az első tanú egy bizonyos Kovács Baltazár 45 év körüli Károlyi Sándor jobbágya, földműves.
Vallomása szerint 3 bűne is van Fekete Annának.
1. Megrontott egy bizonyos Apáthy porkolábot
2. Megrontotta a tanú feleségét, mert miután megfenyegették tettéért, az vélhetően meggyógyította valamilyen betegségben szenvedő feleségét és őt is, végezetül pedig
3. A vádlott tehene nem akart az udvarán átmenni
... Ezekbül nyilván mongya, hogy nyilvánvaló boszorkány...
A második tanú maga a vádlott apósa Dienes György , 50 év körüli , szintén jobbágy földműves.
A szövegből kitűnik, hogy egykor összeveszett menyével Fekete Annával aki ,hogy bosszút álljon, a várandós feleségét rontotta meg azáltal, hogy ..."négy gyermekét ezen fátens feleségének midőn már csak egy hólnapig kellet vólna viselni, ölte meg idétlenül hozatván el vélle..."
Azaz az após felesége négyes ikreket hordott, ami a mai időkben is veszélyeztetett terhességet feltételez. Azt is olvashatjuk, hogy már csak egy hónap volt hátra a szülésig, tehát a gyermekek koraszülöttként jöttek világra. Vélhetően a kis súly miatt azok "idétlenül jöttek" világra. Több régi halotti bejegyzésben is olvashatjuk ezt. Idétlenül azt jelenti, hogy nem fejlődtek ki , rendellenesen születtek, koraszülöttek voltak. Valószinüleg a négy kisgyermek meg is halt. Erre utal az ölte meg kifejezés.
Az is olvasható, hogy a kornak megfelelően szegény menyét a vízpróbának is kitették s mivel az nem sűllyedt el, ezért ... " igaz és valóságos boszorkánynak mondgya lenni .. "
Az ítéletről kétféle képpen olvastam. Az egyik feldolgozásban azzal zárul, amit lent is olvashattok latinul , hogy még nem tudnak dönteni az ügyben s további felülvizsgálatot rendelnek el.
Egy másik feldogozásban pedig már az itélet olvasható magyarul, miszerint
"Mások példájára tüskével félig telt gödörbe tegyék elevenen, s ugyanott temessék el ".
Mindenki vonja le a tanulságot az esetből s adjon hálát Istennek !
A per szövege :
1699. november 27., Kisvárda
Ad instantiam generosi domini Martini Krucsay vice comitis comitatus de Szabolcs procurator legitimus eiusdem domini actoris et magistratus Thomas Megyesi cum nostris proponit actionem suam hoc modo contra Annam Fekete predictam agilis eandem Andreae Dienes hoc modo, prefata incatta immemor salutis suae el humanitatis cum reliquis sibi similibus noctivagis viros probos noctis sub silentio perdere, decursu dierum tanquam striga ac saga, venefica arte sua daemonica jugulare disperdere, ac infessare, laethalesque morbos eisdem inferre inferrique facere non reformidavit, quo factum si negaret inclytus dominus actor comprobare paratus est, qua facta comprobacione petit dominus actor eandem incattarn ad confidendos complices premissa tortura comburi debere juxta sancti Ladislai libri 1. capite 34., juxtaque usum hactenus observat, itemque sancti Stephani regis libri 2. capite 32., ibidemque ea perpessatas leges, ac continentias ejusdem capitis ad finem, et reservat, ut supra.
Pro incatta protestaretur super erecta domini magistratus actione et acquisitione legitimus procurator egregius Michael Menkovics cum nostris. Quam de prolatio et simplici [- - -] etiam presentive haud debere omnino pronunciaret, et negationem eatenus tueretur, immo cum bonae ac honestae famae in praesentiarum usque pars praetensiva incatta existens simili demonicorum ministerio vitam suam commaculasset animam in periculum aetemae perditionis tali pretensivo facto precipítasset, verum tamquam personam honestam decet, se se gessisset quo in passu reservat sibi contra eundem jure agendi, procedendi facultatem, qui videlicet squalIores carceris eidem sustinendos cantasset, et dato
non tamen admisso ita ad inforrnacionem Unius vel alteriusque quadam suspicione notata fuisset, nihilominus tamen cum in similibus presertim causis criminalibus luce meridiana elariores deberent esse testes, et non ex suspicionibus sententiae in similes graviores pronunciandae venirent, ex eo etiam [- -]lti instipulante communi immissa axiomate, actore nihil cornprobante, vel in proba suficienti deficiente reus sui probiciter absolvenda veniret, prout idipsum quaestio 1. Chitonichiana capitis 6. levem suspicionem explanaret, casuque produceret testes in presenti judicio examinandos, pars actorea circa eosdem modalitalern legalem in titulo 27. partis 2. expressatam semper interfiat]"] excipiendi facultatern, cum reservatione reservandorum.
pro actore et magistratu iuxta oblatam suam probarn dominus actor magia consortiumque daemonieam conprobabil juxta ereetám suam actionem, dato in juxta allegationem procuratoris incattae evidentissime presentemque posset, attamen juxta institutionem Chitonicsianam capitis 6. questionem 8. etiam premissa tortura tales viles personas ad confidendum suae scelera magistratus cogere actor, ut ex 55. indictionis eiusdem 4. capitis sed cum dominus actor, ut promissum est, erectam suam actionem omnimode comprobare et in lucern proferre paratus est, et petit, ut supra.
Pro incatta inhaerendi priori suae actioni circa petitam torturam protestaretur, quaestio Chitonichiana ab adverso citata eatenus minus suffraganea esset, quia ibi habet locurn, ubi lucidissima criminis immissi indicia apparerent pro fatendae seriorum complicum specificatione, sed quia hic nihil tali intervenisset, petitionem torturae in eassum ex adverso urgeret, quare inhaerendo prioribus petit absolutionem, et reservat.
Pro aetore et magistratu non stare allegationem incattae, ex eo, quia ubi luculenter existerent testes ibi tortura non nisi ponenda peccati, non autem ex piscacionem inquietatis argueret, hoc vero in casu praesupponit procurator dominus actoris, ne fors incidendas, nil quoque in allegatione sua procurator eiusdem domini actoris ommittere satageret, ob hoc cupit judicium, ut supra.
Pro incatta ex condicione preallegata, (dato) reiteraret ex simplici suspicione ubicumque, et contra quemcunque exorta suspicione simili, notati simpliciter absolvendi venirent, et non torturae subjiciendi, quare petit, ut supra, oe eo utrum?
Tudgya é, látta é, avagy hallotta bizonyossan boszorkányságát az tanu ezen személynek, vagy hogy embert vesztett volna.
1. testis providus Baltazár Kovács colonus spectabilis ac magnifici domini Alexandri Károlyi annorum circiter 45 juratus examinatus fassus est. Tudgya ezen okokbul, hogy nyilvánvaló boszorkány, elsőben az említett asszonnak egy vedre lévén, ki miat az Apáthy porkoláb megveztetet, másodszor az felesége megvesztése, az mellyekért megfenyegetvén ezen asszont, ez megvesztet személlyek mingyárt meggyógyultak, s ezen fátens tehenének az telekén való által nem mehetése, ezekbül nyilván mongya, hogy nyilvánvaló boszorkány.
2. testis Georgius Dienes colonus pretitulati domini annorum circiter 50 juratus examinatus fassus est. Egykor öszveveszvén ezen fatans véle, minthogy menye lévén házánál lakot ezen fátens, akkor megfenyegette ezen fátenst, melly fenyegetése után négy gyermekét ezen fátens feleségének midőn már csak egy hólnapig kellet vólna viselni, ölte meg idétlenül hozatván el vélle, milly okbul, úgy hogy az hajában is holmi rutcságokat talált ezen fátens, és hogy vízre vetették a fenekére nem ment, igaz és valóságos boszorkánynak mondgya lenni.
Deliberatum est.
Certis ex rationibus presentis negotii finalis decisio ulterius revidenda et discutienda
differtur.
SZABOLCS VÁRMEGYE PERE A BOSZORKÁNYSÁGGAL VÁDOLT FEKETE ANNA ELLEN
AZ lRA T: A: SZSZmL SZBmL Közgyűlési jkv, XVII. Fol. 19/. - 201b
NYOMT. KIADÁSA: SCHRAM. 1970-- 1982 ll. k. N. 299. 303. p. [Részleges közlés]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése