A Dombrádi iskola 1973-1992

Láczay György

„ Emlékekből él az ember és múltjából él az emlékezet. Kinek nincsen múltja nem lehet jelene s jövője sem."

Eötvös József

Az alábbi írást Láczay György egykori iskolaigazgató úr bocsájtotta rendelkezésünkre . 

Iskola történet a teljesség igénye nélkül Dombrádon kiemelten az 1973-1991-es időszak tekinthető, melynek fő célkitűzése a körzetesítés és a bázisiskola kialakítása. Ennek a közel 20 éves ciklusnak a vezetője Láczay György körzeti iskolaigazgató volt. 

Dombrádon az első iskola a Dombrádi Református Egyház kezelésében volt. Az 1659- es esztendőt számítjuk a nevelő munka kezdetének. Az iskola épülete egyetlen helyiségből állt, majd 1833-ban kezdték bővíteni a gyerekek létszámának növekedésével. Tarisznyás mesterek, rektorok, preceptorok tanítottak, akiket a curátor, iskolaszék felügyelt. 1889-ben már az iskola 7 tanteremből, egy tanítói szobából, egy igazgatói irodából állt, a mai főutcán, a református templom mellett. A falunak 1930-ban már három községi (református, katolikus, zsidó) elemi népiskolája volt: három községi általános továbbképző, egy gazdasági továbbképző, valamint egy tanonciskolája és egy négy tantermes polgári iskolája volt. A polgári iskola 1925-ben alakult, mely közel 20 évig működött. Zárt iskola volt, tanítónak, kereskedőnek lehetett belőle továbbtanulni, de a gimnáziumot elölről kellett kezdeni vagy

különbözetivel átmenni a gimnáziumba. A polgáriban németet, fizikát, algebrát, technológiát, mechanikát, stilisztikát, építéstant, vegytant is tanítottak az alapvető tantárgyak mellett.
Rangot jelentett a községnek és környezetének a polgári iskola. Az évenként megjelent polgári iskolai évkönyv tartalmas munkáról tesz bizonyságot. Igazgatója Horváth József tanár volt. Otutay Gyula vallási és közoktatási miniszter 1948 május 15-én jelentett be az iskola átalakítását, melynek meghatározó tényezője az általános iskola létrehozása. Magába olvasztja a . polgári iskolát és a nyolc gimnázium alsó négy osztályát. A mindenki számára azonos iskolázás meghosszabbodik, a szelektálás ideje 10 éves kortól 14 éves korra tolódik ki, az utak elágazása csak ezután kezdődik meg. A tankönyvkiadó a Nemzeti Vállalat megalakításával 1949-ben sor kerít az újegységes könyvek kiadására. Bár szülői ellenállás mellett, de beindul a gyerekek szabadidős eltöltése a kisdobos és úttörős foglalkozásokkal. Az államosított iskola első igazgatója és megszervezője Horváth József lett, őt követte Ricz Gyula, Fekete József, Kállai Ferenc, Illés Károly, Szabó Endréné, Szabó Endre, Samu István. 1973-ban Láczay György lett az általános iskola igazgatója. Sajátos helyzet volt, hogy egymástól km-re levő épületekbe folyt a közel ezer létszámú gyermek oktatása. Négy helyen 16 tanteremben.

-a volt katolikus iskolában 4 osztály
-a központi iskola 7 tantermében váltott műszakos tanítás
-a Vay Ádám út 26. sz. alatt a Kirchrnayer-féle házban napközi otthon és tanterem működött.
-az egykori polgári iskolában négy alsó tagozatos osztály.           

Igaz már 1970 szeptember elsején megkezdte működését az Andrássy úton az új iskola 8 tanterem, korszerű konyha, ebédlő, két politechnikai műhely, tornaterem, orvosi szoba, egy szolgálati lakással. 1973-tól Láczay György vette át az iskola vezetését, aki 19 éven át Nyírtét és Nyírtura igazgatójaként sikeresen látta el ezt a feladatot, amikor a kisvárdai járás és a művelődési osztály vezetői Dombrád vezetőivel karöltve meghívták a Dombrádi iskola irányítására. A megüresedett iskola irányítása nem könnyű feladatnak ígérkezett, de ő kihívásnak tekintette és a közel 20 éves igazgatói tapasztalata alapján el is vállalta. Ezt a feladatot közel 20 éven át, nyugdíjazásáig sikeresen látta el, Veress Sándor, Solymosi Lászlóné, Szerdi Istvánné, Samu István és Pellei Zoltán, Gerdán Tiborné igazgatóhelyettesek közreműködésével. Ez az időszak nyílt lehetőség a központosított körzeti iskola kialakítására.  A 70-es években általános tendencia volt az országban a több települést átfogó Tsz-ek ÁFÉSZ-ek, tanácsok körzeti kialakítása s ez a folyamat nem kerülhette el a tanintézeteket sem. A körzetesítés folyamatosan történt.

Először a kistiszaháti gyerekek 1971-ben 7. -8. osztály, 1972-ben az 5.-6 osztály
Ezek a tanulók autóbusszal jártak be dombrádra a körzeti iskolába. Újdombrádi gyerekek 1973-ban 5.-8. osztály .  Ezek a gyerekek is szintén autóbusszal jártak be Dombrádra.

A Dombrádi iskolához a tanárok is bekerültek: Balla Ferenc, Orosz Géza, Solymosi Lászlóné, Krasznai Józsefné, Lőrinczy Csilla.

Tiszakanyár

1974-ben megszűnt a Tiszakanyári igazgatóság. Az iskola társiskolaként került a körzeti dombrádi iskolához, 11 nevelővel. A megnövekedett feladatok az iskolavezetésben is változásokat eredményezett. Dombrádon második igazgatóhelyettes beállítására került sor Solymosi Lászlóné személyében. A tiszakanyári iskolában Ősze Istvánné látta el az igazgatóhelyettesi feladatokat, mint társiskola vezető. Szülési szabadsága idején Balogh György azt követően Pál Béla tanár látta el.

A Kistiszaháti tagiskola vezetője Gyüre Sándor és Dávid Jánosné lett. Az Újdombrádi iskola vezetője Gégény Sándorné, Czövek Ilona és Harsányi Menyhértné voltak. A tagiskolában folyó oktató nevelő munkáról kötelesek voltak a Dombrádi iskolavezetésnek beszámolni. A három település és a tanya egyesítésével Dombrádi Körzeti Általános Iskola nevét viselte a Dombrádi iskola, Láczay György körzeti iskola igazgató vezetésével. Az iskola megkapta részben a gazdálkodási jogot, de egyben önálló lett a bérgazdálkodás területén. Gazdaságilag gondnokság végezte a feladatokat Pálúr Béla gondnok irányításával és az igazgató ellenőrzéséveI. A gondnokság fő feladata a gazdálkodás fejlesztese, a személyi és tárgyi feltételek biztosítása az adminisztrációs munkák és bérgazdálkodás szakszerű bonyolítása, a napközis konyha irányítás a, karbantartása, felújítása és végrehajtása.

A körzeti iskola felépítése jól megszervezett volt. A közvetlen iskolavezetés ( igazgató, helyettesek, tagiskola vezetők, gondok) hetente beszélték meg a legfontosabb feladatokat valamint beszámoltak az igazgatónak az elvégzett munkáról. Havonta ülésezett az iskolavezetés, melyen az igazgató, a helyettesek, a párt a szakszervezetek vezetői, SZMK vezetők és az úttörő csapatvezető vettek részt és beszélték meg a munkatervi és aktuális feladatokat. A szakmai vonal végzését segítette és ellenőrizte a munkaközösség (11 munkaközösség), mely 2 havonta ülésezett és munkaterv alapján dolgozott.

A 80-as években bázisiskola is lett a Dombrádi iskola, ami azt jelentette, hogy az előbbi községeken kívül több iskola ide tartozott, körzeti munkaközösségük szervezésével pl Kékcse, Pátroha, Szabolcsveresmart. A legtöbb szakmai továbbképzés a bázisiskola központjában Dombrádon volt, felszerelt szaktantermekkel, korszerű audiuvizuális eszközökkel a hozzáértő, kiváló munkaközösségekkel és munkaközösségi tagokkal. Ez a ciklus a nevelőktől megkívánta a komoly önképzést, az iskolai, könyvtári, nevelői és tanulói műhelymunkát, ami jócskán meghozta gyümölcseit a beiskolázásokban, a középiskolák visszajelzéseiben. a Hírmondóban közölt járási, megyei, országos szaktárgyi versenyek indításában, eredményeiben. Ez látszott meg az egyre egységesebben dolgozó tantestület összefogásában és kiváló munkájában.

A Tiszakanyári társiskola igazgatói munkáját körzeti jelleggel 12 éven át 1986-ig látta el Láczay György. Az Újdombrádi iskola irányítása folyamatosan ment mindaddig, amíg Újdombrád önálló község lett, tehát a rendszerváltásig. Az új körzeti iskola új szellemben a demokratikus centralizmus elve alapján működött. Elmondható, hogy az iskola és kiváló tanári kara kisugárzó hatással volt a me gye egész területére. Az iskola vezetés ezt minden pillanatban sokoldalúan méltányolta. (Szóbeli, írásbeli dicséretek, pézbeli juttatás, rendkívüli feljebbsorolás, számtalan kitüntetések, miniszteri dicséretek, Oktatásügy kiváló dolgozója, Nevelője, Kiváló tanár és sok- sok úttörő kitüntetés) Önálló párt és szakszervezet működött az iskolában. Pedagógus Párt alap szervezet vezetői volt: Szerdi Gábor, Huszti László, Samu István, Nagy Istvánné. Pedagógus Szakszervezeti vezető: Hyross László és Balla Ferenc. A központosított körzeti iskolához tartoztak a társközségek, tagközségek iskolái, óvodái, napközi otthonai. Igen komoly feladat volt ennyi intézmény gazdasági, szakmai feladatainak ellátása és az oktató, nevelő munka irányítás a a 70-es évek végén.

Épületek:

10 iskola 3 óvoda egy napközi

Tanuló csoportok:

iskolai 44 csoport

óvoda 9 csoport
napközi 9 csoport

Gyermeklétszám, mely évenként változó, de a 70-es évek végén iskolai 1200 fő

óvodai 220 fő

napközis 250 fő

Az iskolavezetés szervezi a Nagyközségi Közös Tanáccsal együtt az iskolai, óvodai épületek       karbantartását, felújítását és új épületek létrehozását.               .

1974 Újdombrád óvoda építése

1974 Dombrád volt Református iskola korszerűsítése
1975 Tiszakanyár- konyhabővítés, napközis terem építése
1982 Dombrád- Új óvoda építése Rákóczi út
1984 Újdombrád - iskola építés 2 tanteremmel, lakással, tornafolyosóval
1990-1992 Emeletes iskola második emeletének emeleti ráépítésének tervezése, szervezése, építése. Az építést már az új igazgató Pellei Zoltán valósította meg.

Ifjúsági Tábor, Úttörő csapat

2 évig a község területén lévő Tisza-parti  Ifjúsági Tábor is az iskolához tartozott. A későbbiek folyamán a Járási Úttörő Szövetség irányította az üdüléseket a helyi iskola és tanács segítségével. Az úttörő csapatot 15 éven át Róka Gézáné irányította, mint csapatvezető.

Nyugdíjazása után Harsányiné Petneházi Ágnes látta el ezt a feladatot. Az osztályfőnökök, mint raj vezetők a gyermekekkel mindenütt ott voltak és szép színfoltjukkal emelték iskolánk kulturális, művészi színvonalát (néptánc, színjátszás, sport). Minden raj évenként egy napra kirándult az ország különböző területére és több százan vettek részt nyaranta a távolsági úttörő táborozásokon. Kulturális seregszemlén (néptánc, színjátszás, sport) sok-sok siker született.

A nevelés eredménye 3 pilléren nyugszik. Gyermek, szülő és nevelő. Fontosnak tartották a szülői házzal való meghitt kapcsolatokat: család látogatás, rétegszülői értekezlet, szülői értekezlet, madarak, fák napja a családokkal, szülők nevelők találkozója (Tea est 1973), mely ma már jótékonysági bállá nőtte ki magát. Szülőkkel való megbeszélés és nevelési tanácsadó valamint orvosi vizsgálat alapján kiszűrték az elmaradott gyermeket. Ezeket a gyerekeket ideiglenesen, egy két évig külön felzárkóztató csoportban foglalkoztatták, majd bizottság előtt vizsgázhattak és az eredményeik alapján lehetőség volt visszakerülni a normál osztályba. Ezzel is az oktatás minőségét próbálták javítani, me ly példa adó volt a megye több iskolája számára. Létrehozták a Fiatalkorúak Dolgozók Iskoláját: a túlkoros, de normál korúkat veszélyeztető tanulók részére szervezték meg délutánonként. Szakrendszerű oktatás volt a felső-tagozatosok részére. Év végén osztályozó vizsgát tettek, melyen a járási művelődési osztály képviseltette magát. Cél az volt ezekkel a módszerekkel, hogy 16 éves korig lehetőség volt elvégezni a 8. osztályt.

Sportudvar, sportpálya, kresszpálya létesítése .1974-ben az iskola megkapta a mellette lévő 3 holdas üres területet sport célokra a termelőszövetkezetről. Ezt- a területet bekerítették drótkerítéssel, több száz fával körültették.

Futballpálya, két kézilabdapálya, egy kresz pálya kialakításra került sor. A fákat Erdert-től ajándékba kapták. Az ültetést, bekerítést a TSz, a lelkes nevelők, szülők, gyerekek tornaórákon, gyakorlati foglalkozásokon végezték. Az ajándék fából jutott a társiskolai . tagoknak és óvodáknak is. Bötykös Zoltán, Pellei Zoltán, Rada János, Kocsis János, Szabó Endre, Veress Sándor, Szerdi Gábor, Harsányi Dezső tanárok vezetésével végezték az igazgató irányításával. A kresz pályát Samu István tervezte, szervezte, mely méltán javította a tanulók közlekedési morálját és segítette a nyolcadik osztályos fiúk részére a kismotor jogosítvány megszerzését. A sportudvar pedig, mint bázis a környék iskoláinak versenyhelye lett. Biológiai udvari nagy méretű terepasztalt működtetett nagy sikerrel Balla Ferenc biológus tanár.

Munkaközösségek

Magyar-történelem munkaközösség munkájáról

Az anyanyelv és irodalom szétválaszthatatlan egységet alkot. Ez a műveltség elengedhetetlen feltétel hazánk múltjához, kultúrájához kötődő személyiség kialakításához. Erős és hatékony munkaközösség működött iskolánkban. A nevelők: Láczay Györgyné, Róka Gézáné, Samu Istvánné, Solymosi Lászlóné, Szerdi Istvánné, Vincze Gábomé, Tóthné Szanyi Rita, Nagy Szabolcsné. Megfelelő szaktudással és magas fokú elkötelezettséggel végezték oktató, nevelő munkájukat. Körzeti iskolánk kellő súllyal vett részt a körzet munkájában, A lehetőségek széle tárházát alkalmazták és élen jártak az újítási feladatokban. Munkaközösség vezetők: Vincze Gáborné, Samu Istvánné, Solymosi Lászlóné, aki öt éven át körzeti munkaközösség vezető is volt. A kiskörzet települései:

Dombrád, Gégény,Pátroha,Ajak, Tiszakanyár,Anarcs és körzete.

Sikeres bemutató tanításokon mutatták meg módszereiket újításokat: Róka Gézáné, Solymosi Lászlóné és Láczay Györgyné. Szerepeltették a cigány tanulók számára meghirdetett vers és mesemondó versenyen indult tanulóikat. Sikeres volt Solymosi Lászlóné tanítvány Horváth Ibolya, aki bejutott a megyei döntőbe. Szakköröket működtettek. Irodalmi szakkör: Tóthné Szanyi Rita, Solymosi Lászlóné, Honismereti szakkör: Láczay Györgyné. Gyűjtőmunka, emlékek a múlt megismerése, ebből nőtte ki magát a mai helytörténeti kiállítás. Beszéljünk szépen és jól magyarul!- címmel kampányt hirdettünk a gyerekek között, eredményeképpen a tanulók tudatosan ügyeltek beszédük szépségére, helyességére, kerülték a durva illetlen szavakat. Irodalmi, történelmi eseményhez, évfordulóhoz pályázatokat hirdettünk. A pálya munkákat három tagú zsűri bírálta el, a díjazottak jutalomban részesültek, Ez a módszer jól előkészítette a gimnáziumi érettségi felkészülést.

Móra Ferenc olvasónapló pályázat a Móricz Zsigmond Könyvtárból Nyíregyházáról A döntőbe 2.- 3. 4.-5. helyezést hozta el a Dombrádi csapat, melyet Láczay Györgyné készített fel. Tagjai: Somogyvári Ágnes, Szerdi Zsófia, Gyüre Melinda. 1991-92 Kurucz Csilla irodalmi megyei döntőn díjazott. Veres Lívia irodalmi megyei díjazottak között, Berencsi Kamélia szavalóverseny 3. helyezett, felkészítő tanáruk Solymosi Lászlóné. 1991-92 Versegi nyelvművelő verseny megyei: Veress Lívia, országos: Lingvay Klára, felkészítő tanár Solymosi Lászlóné, Róka Gézáné. Szavalóversenyek: Balla János, Szanyi

Attila, Csomós Anita (1.) Gerdán Mariann (3.)- városkörzeti, Kovács Edit (8. helyezett), Csmós Anita-megyei verseny, felkészítő tanáraik Solymosi Lászlóné, Samu Istvánné.

Kazinczi verseny 1991-92, Városkörzeti verseny Szabó Mónika (8. oszt.), Szép Ildikó, Sipos Katalin, Felkészítő tanáraik Samu Istvánné, Tóthné Szanyi Rita.

Helyesírási verseny: Nagy Csilla (7. oszt)- Városkörzeti 2. helyezés.

Országos levelezős versenyek: Petőfi hagyományok ápolása községünkben, Szabó Krisztina, Veress Zsuzsanna, Kozma Gábor (döntőbe jutottak)- Felkészítő tanáruk Samu Istvánné.

Országos Rákóczi vetélkedő 2. Helyezés Mátészalka, Hegedűs István, Láczay György, Szanyi Attila, Nagy Szilárd, Csáki László- felkészítő tanár Láczay Györgyné.

Kossuth vetélkedő: Megyei első helyezés, országos 6. helyezés: Sipos Katalin,Berencsi Sándor, Katona István- Láczay Györgyné felkészítő.

A történelmesek minden évben részt vettek a Veszprémi vetélkedőn Tiszavasváriban jó helyezéssel. Nagy sikere volt a Bern vetélkedőnek Nyíregyházán (lengyel himnusz) Tóth Gabriella, Fábián Ágnes részvételével- Láczay Györgyné. A dicsőséges 133 nap címmel fél éves írásos vetélkedőn vett részt iskolánk. Tagjai: Pancsira Zsolt, György Attila, Gombos László, Miskolci Márk, Balogh László

Lingvay Boglárka több éven át történelmi levelezős versenyen sikeresen vett részt.

Biológia, Földraj munkaközösség
Vezetője: Balla Ferenc.
Sokirányú tevékenysége közül kiemelkedett:

Minta gyakorlókert létesítése

Körzeti munkaközösség vezető
Kis állatpark létrehozása
Vöröskeresztes tanár
SzMK összekötő tanár sok-sok sikeres verseny lebonyolítása.

Énekkar, kamarakórus

Berencsi Béláné vezetésével sikeres iskolai énekkar működött iskolánkban. Fellépésük nagy élmény volt minden ünnepélyen. A felnőttek számára sikeres Páva kört vezetett, többször Kárpátalján is felléptek.

Sport eredmények:
Sok-sok sikeres foci és kézilabda játék verseny egyéni felkészítés Bötykös Zoltán és Pellei Zoltán vezetésével.

Hosszú távfutás- Solymosi László, Samu Zoltán
Kémiai eredmények: 2x nyert első helyezést a dombrádi iskola, egyszer megyei versenyen 3. helyezést és negyedik helyezést- felkészítő Láczay György, Csapat tagjai: Láczay György, Harsányi Zsolt, Láczay Enikő, Szaladják István ..

Kiemelkedő munkaközösség volt a matematika, fizika

Tanárai: Szerdi Gábor, Pálúr Béláné, Samu István, Krasznai Józsefné
Gyakorlati foglalkozáson belül kiemelkedő szerepet játszottak a háztartási ismeretek és gyakorlókerti foglalkozások, mint falusi gyerekeket megtanította a földmunka szeretetére, a főzés örömszerző tevékenységére, az esztétikus tálalás művészetére, a kézimunka szeretetére, szerszámok használatára, alapvető műszaki ismeretek szerzésére.

Kiemelkedően vezették a gyakorló kertet és a gyakorlati foglalkozást: Veress Sándor, Rada János, Gerdán Tibomé és korábban Gönczí Gyuláné.

Alsó tagozatos munkaközösséget évtizedekig sikeresen vezette Csáki Béláné, mely a Kiváló Munkaközösségi címet is elnyerte a megyében. 
Napközis munkaközösségben kiemelkedett Szabó Endre és Szabó Endréné munkája.

"Mint igazgató 1991-ben betöltöttem a 60 évet, kértem nyugdíjazásomat. Elfáradtam a negyvenkét évig tartó pedagógiai munkám és a harminckilenc évig tartó vezetői, igazgatói munkám során. Ú gy érzem munkámat elismerték, hiszen több kitüntetés birtokosa vagyok (Miniszteri dicséret, Kiváló nevelő, Oktatásügy kiváló dolgozója, Úttörő érdemérem, TIT aranykoszorús jelvény, Móra Ferenc emlékplakett). Sokat tettem Nyírtét, Nyírtura, de legfőképpen Dombrád oktatása, kulturális és társadalmi élete jobbításáért, erre büszke vagyok. Méltán vallom:" "A tanári pálya minden más pályánál tágasabb, távlatosabb, határtalanabb s mint a Nílus termékeny vize túlárad saját partjain. A jó tanár nem csak pedagógus, hanem kertész, filozófus, esztétikus, lélekbúvár, művész és mesterember egy személyben, s nemcsak tudását közvetíti (bár az sem kevés) hanem példát ad, jellemet formál, ültet gyomlál, olt és szemez, mint a kertész, életet visz a könyvekbe, a könyveken keresztül a tanításba, állandó és eleven hidat épít az eszmény és a mindennap, az elvontág és a tapasztalás közé."

1991. szeptember l-jétől Pellei Zoltán vette át az igazgatói munkát Láczay György nyugdíjazása után.

Dombrád Körzeti általános iskolában  tanító tanárok névsora 
(1973-1992)

    Balla Béláné                                 Balla Ferenc          
    Balla Ferencné                             Balla Gyöngyi 
    Balla Ibolya Nagy Szabolcsné    Baloghné Háda Emese     
    Bara Istvánné                               Berencsi Béla   
    Berencsi Béláné                           Berencsi F erencné 
    Bodnárné Nagy Erzsébet           Borsai Béláné 
    Bötykös Zoltán                             Budaházi J ózsefné 
    Czövek Ilona                                 Csáki Béla
    Csáki Béláné                                 Dávid Jánosné
    Dr. Onder Istvánné                      Fülöpné Balla Ildikó
    Fürjesi Lászlóné                           Gáncsos Miklósné
    Gégény Sándorné                       Gerdán Tibor
    Gerdán Tiborné                           Gondos Mária
    Gönczy Gyuláné                          Gyüre Sándor
    Harsányi Dezső                            Harsányi Imréné
    Harsányi Menyhértné                Hunya Béláné
    Huszti László                                Huszti Lászlóné
    Hyross László                               Hyross Lászlóné
    Izsó Ilona                                      Katona Erika
    Kiss Márta                                    Kocsis János
    Kocsis Jánosné                            Kovács Attiláné
    Krasznai Józsefné                        Kun Zoltánné
    Láczay György                              Láczay Györgyné
    Lakatosné Nagy Eleonóra         Lenyuné Farkas Katalin
    Lőrinczy Csilla                              Márton J ózsefné
    Mátyás Lászlóné                         Molnár Gézáné
    Molnár Józsefné                         Nagy Istvánné
    Nagy József                                  Nagy Katalin
    Nagyné Márton                          Csilla Orosz Lászlóné
    Pál László                                     Pál Lászlóné
    Pálur Béláné                                Pellei Zoltán
    Pellei Zoltánné                            Pellei Zsófia (Szerdi Istvánné)
    Rada János                                  Rada Jánosné
    Róka Gézáné                               Samu István
    Samu Istvánné                            Stomp Anna
    Szabó Endre                                Szabó Endréné
    Szántó Józsefné                          Szántó Károlyné
    Szántóné Szabó Anita                Szerdi Gábor
    Szerdi Gábomé                           Szőke Ágnes
    Szűcsné Kontár Ildikó                Solymosi Lászlóné
    Takács Józsefué                         Tóthné Szanyi Rita
    Tutor Istvánné                           Varga Gerzson
    Veress Gizella                             Veress Sándor
    Veress Sándorné                        Vincze Gábor
     Vincze Gáborné                         Zöldné Berencsi

Élelmezésvezető: Kocsis Istvánné

Gondnok: Pálur Béláné

Titkárnő: Szántó Károlyné