Ezt az írást Harriet L. Russellnek ajánlom, amiért szép kora ellenére őseinek keresése végett Dombrádra látogatott. ( 2023. november 2)
 |
| Harriet L. Russel |
Harriet L. Russell Dombrádra látogatott, hogy Szűcs Péter nevű őse után kutasson. Mivel az ősi fejfák már nincsenek meg, ezért így ez sikertelenül maradt. Számomra megtisztelő, hogy valaki több ezer kilométert tegyen meg csak hogy gyökerei után kutathasson. Ezért gondoltam, segítek neki.
Dombrád mintegy 6 ezer éve lakott település, erre utalnak a régészeti leletek. Az első írásos emlék azonban 1067-ből való.
A Százdi apátság alapítólevelében szerepel a település neve, akkor még Damarad néven. A településnek 14 családja volt akiknek az volt a feladata hogy fagerendákat szállítsanak az apátság építkezéséhez. Ezt követően néhány száz év telt el úgy, hogy szinte semmit nem tudunk kik éltek a településen. Csak a településért pereskedő urak nevei maradtak fenn az utókorra. Egy rege szerint a tatárjárás idején, a horda elfoglalta a településtől nem messze lévő Kacsa várát. A vár ura Nyakas Mihály volt.
A családnevek a 14. században terjedtek el.
A Szűcs családi névről a Családnevek enciklopédiája könyvben olvashatunk. Ezek szerint a Szűcs név típusa foglalkozásra utaló, magyar családnév. Változatai Szűcs, Szücs, Szűts, Szüts
Eredete Ótörök eredetű szűcs mesterségnevünk ’kikészített bőröket földolgozó, azokból ruhát, bundát varró iparos’ jelentésű. Mint minden foglalkozásnév, különösen mint céhes iparra vonatkozó mesterségnév, nagyon sok családnévnek lett az alapja, akár ragadványnéven keresztül, akár közvetlenül. Elterjedtsége Az egész nyelvterületen megtalálható, de a Dunától keletre gyakoribb.
A Dombrádon lakó Szűcs család nevének megjelenésére egészen a török hódoltság idejéig kell várnunk.
1549-ben egy összeírás során 49 Dombrádi jobbágy neve maradt fenn. Ebben még nem szerepelt a Szűcs család neve. A török hódoltság idején Dombrád település létszáma nem csökkent, hanem nőtt. Ez arra utal, hogy a település természetes adottsága, a búvóhelyek nagyobb biztonságot nyújtottak, mint a Kisvárdai vár.
Ne felejtsük el, hogy ebben az időben a településre csak csónakkal lehetett bejutni, illetve nádasokon , lápos, mocsaras részeken. Aki nem ismerte a földrajzi adottságokat minden bizonnyal a láp és mocsár avagy a Tisza áldozata lett. Még az első katonai térkép készítése során is ( 1763) a felmérők megjegyzik, hogy a Dombrád és Tiszakanyár közötti utat három nap alatt tették meg. ( 3 km )
Dombrád nem adózott a töröknek. " Thurcis non subiectae " Nem véletlenül.
 |
| 1561 |
1561-ben 31 jobbággyal több család él a településen. Ekkor három új családnév tűnik fel. Köztük van a Szűcs család. A családfő Szűcs Gáspár. Ez az első, hivatalosan is dokumentált név, a Dombrádi Szűcs család első őse.
( Szűcs Gáspár valószínűleg valamennyi, a ma Dombrádon lakó Szűcs nevű család közös őse is )
Az urbariumot olvasva megtalálhatjuk benne az azévi árpa termést is. Feltűnően kiugró eredményt mutatott Egyed Ferenc termése. Ő egymaga 77 kalangya kenyérgabonát termelt a 47 jobbágy terméshozamának több mint tíz százalékát. Utána Szűcs Gáspár következik 43 kalangyával. Utóbbi körülbelül 50 mázsa árpának felel meg. Ennek a tizede ment adóba.
Majd 1620-ban szintén olvashatunk a Szűcs családról. A családfő, egyben adózó jobbágy Szűcs Georgius azaz (Szűcs György) volt, aki vélhetően Gáspár dédunokája lehetett.
A következő adat, 1753 Szűcs Gergely születése.
Szűcs Gergely ( 1753-1828 )
 |
| Szűts Gergely |
Az 1773-as Mária Terézia felé Urbariumot olvasva szintén a Szűcs család egyik tagjára lelhetünk.
Az urbariumot Dombrádon 1773. október 25-én írták alá. Ebben szerepel Szűcs Joannes azaz ( Szűcs János) , mint adózó jobbágy. Földesúrának neve Nicolai Josa. Jánosnak 5 hold földje volt. 14 napot kellett dolgoznia a földesúrnak két marha jószággal. Emellett 26 napot kézi szolgálattal is dolgoznia kellett . De előírás szerint tűzre való fával, tyúkkal és tojásokkal, kakassal és vajjal is adóznia kellett 2/4 részben. Egyike volt a " nagyobb vagyonnal rendelkező" jobbágyoknak.
A 20 éves János akár Gergely fia is lehetett.
Szűcs Gergely feleségül vette Nagy Borbála dombrádi hajadont. A párnak több gyermeke is született. Az anyakönyvekben fellelhető 1789.november 15-én Szűcs Borbála neve akit ekkor kereszteltek. Keresztszülők voltak Gombos Pál és Karásziné. Szűcs Borbála felnőtt korában Gyüre János felesége lett és 1861. márciusában hunyt el 71 évesen Dombrádon . Férje pár hónap után szintén követte őt.
1792. március 25 -én "Szűcs Gergelynek fija István keresztelkedett " Keresztszülők voltak Göntzi Dániel és Vajda Györgyné. István egy dombrádi hajadont, Harsányi Esztert vette el feleségül, aki sajnos 40 évesen 1863-ban meghalt torokfájásban, így hamar özvegy lett Szücs István.
1794. május 9-én újabb gyermeket kereszteltek meg, ezúttal egy leány született, Szűcs Éva. Keresztszülők Göntzi Dániel és Szabó Andrásné voltak.
1799. májusában Szűcs Gergely Sára nevű leányát temették énekszóval.
A párnak viszonylag későn 1805-ben is biztosan született gyermeke, akit János névre kereszteltek.
Gergely ekkor 52 éves volt.
Szűcs Gergely felesége Nagy Borbála özvegyként halt meg 79 évesen 1840. február 3-àn. Másnap temették prédikációval. Így tudhatjuk, hogy Nagy Borbála 1761-ben született. Anyakönyvi bejegyzés még nem volt ekkor.
Szűcs Gergelyné / Nagy Borbála házassági bejegyzése
Szűcs János ( 1805-1855 )
 |
| Szűts János |
Szűcs János felesége Révész Erzsébet volt. Dombrádon házasodtak össze Révész Eszter árván maradt, néhai Révész István leánya volt. Az esküvő tanúi Berencsi János és Sámuel voltak.
Szűcs János és Révész Eszter házassága
A szülőknek 1836. március 25 -én született gyermeke József néven. Keresztszülők Váradi Miklós és Kováts Erzsébet voltak.
1846. május 27-én született még egy gyermek Szűcs Sámuel néven.
Szűcs Jánosnak minden bizonnyal egy István nevű fia is volt, aki szintén a Dombrád 125. számú portán élt.
Szűcs János halotti bejegyzése mellett olvashatjuk, hogy foglalkozása halász volt. Tragikusan halt meg 50 évesen , mert halála okát vízbe fulladásként jegyezték le. Születésének helye , lakóhelye Dombrád 125.
Szűcs János halálozási bejegyzése
Szűcs József ( 1836- ? )
 |
| Szűcs József |
Szűcs József lakóhelye Dombrád 125 volt, míg Éva lakóhelye Dombrád 139.
Szűcs József foglalkozásaként földész ( földművelő) van beírva. Tanúk voltak Berencsi Sándor és Barabás István földészek. A helyi szokásokhoz híven házasságuk előtt a lelkész háromszor hirdette ki, hogy egybe fognak kelni. 19 évesen elvesztette édesapját. Ezért valószínűleg ő vette át a családfő szerepét .
Gyermekük Szűcs Péter 1866. május 18 -án látta meg a napvilágot, aki a felnőtt kort megélte.
Szűcs József és Váradi Éva házassági bejegyzése
Mondom ezt azért mert a házaspárt egymás után érték a tragédiák.
1861. március 22-én József nevű gyermekük két hetesen kelevény nevű betegségben elhunyt. 1871. májusában Rákhel nevű leánygyermekük 3 évesen halt meg torokbajban.
Találtam még egy gyermeket, aki Szűcs Borbála néven született, de 1 évesen 1882. július 30-án meghalt kelevény nevezetű betegségben. Énekszóval temették el augusztus 2-án.
A megpróbáltatások nem értek végett, mert a házaspárnak újabb gyermekeket kellett eltemetnie. 1884. január 24-én koraszülött fiú ikreknek adott életet az anya. Sajnos 1 napot éltek a kicsik. József és Pál néven, énekszóval temették el őket Dombrádi földbe.
Már említettem, hogy volt Szűcs Józsefnek egy testvére. Szűcs József ugyanis nem egyedül lakott a Dombrád 125 számú portán. Vele együtt lakott Szűcs István nevű testvére is. Szűcs István felesége Harsányi Eszter volt.
Istvánnak ugyanerre a portára született meg Szűcs Károly nevű gyermekük 1858. október 29-én.
Szűcs Károly felesége Dócs Eszter volt. A házaspár már a Dombrád 263. számú portára költözött.
Ide született Kálmán nevű fiúk 1889.március 22-én este 21 órakor.
Ezt a vonalat azért írtam le, mert a Kálmánnak az 1920-as években született László nevű fia, akinek fia is Szűcs László volt. László 1957-ben született és sajnos 2018-ban meghalt.
Az 1899 évben született Szűcs Kálmán 1934-ben a Montrose nevű hajón szintén kivándorolt az Államokba. Uticélja az utaslista szerint Kanada volt.
Fiaik Szűcs László, Szűcs Gábor és Szűcs Gergő ma is a településen élő leszármazottak.
Szűcs Péter ( 1866 - 1922 )
 |
| Szűcs Péter |
Felesége Varró Veronika volt. 35 évesen, 1902-ben kivándorolt Amerikába. De nem ez volt az egyetlen útja. Hazajött Dombrádra.
1902. augusztus 18-án délelőtt 8 órakor Dombrádon Eleonóra nevű leány gyermeke született Varró Veronika nevű feleségétől, aki ekkor 25 éves volt. A szülésben segített Veres Józsefné leánykori neve Hajnal Erzsébet községi bába.
Majd 1904. december 8-án a Fiumei kikötőből induló Pannónia nevű hajón újra az államokba utazott. 1904. december 29--én érkezett New Yorkba. Úti céljaként Pottstown városa van bejegyezve. A hajó listáján a 18.-ik utasként jegyezték. De valószínűleg újra hazatért szeretett családjához.
1905. február 28-án Dombrádon újabb leány gyermeke született. Szűcs Erzsébet néven. A gyermek hajnali 5 órakor született. Szintén Veres Józsefné volt a bába. A Bába 1905. március 8-an jelentette be a gyermek születését Moravek Gusztáv főjegyzőnek. Szűcs Péter nem tudott írni. Erre utal az is, hogy a két gyermek születési anyakönyvi kivonatán eltérően írták be az apa életkorát. Mindkét gyermek anyakönyvén az apa jelenlegi lakóhelyeként Amerikát írták be.
Tehát ebben az időben már volt a tengeren túl otthona.
Mivel Szűcs Péter Amerikában halt meg, így újból ki kellett mennie, immár harmadszor is. És valóban, 1911. május 25-én érkezett meg ugyanúgy a Pannónia nevű hajón New Yorkba 45 évesen.
1922-ben halt meg.
Hajólista 1902 Hajólista 1904 Hajólista 1911
Szűcs Istvánnak (felesége Harsányi Eszter) 1853-ban született Imre nevü fia, akinek a felesége Mátyás Julianna volt. Házasságuk 1877 április 26.-án volt Dombrádon. Mátyás Julianna kb. 1860-ban született Önteleken. Szülei: Mátyás Imre és Balog Borbála. Az ő leánygyermekük Erzsébet (szül. 1878.október 3. Öntelek) feleségül ment 1897. július 15-én Veress Gedeonhoz.
VálaszTörlésIgen, az ő első felesége volt, de elváltak, mert Veress Gedeon újra nősült és elvette Váradi Rákhel Dombrádi hajadont. 😀
VálaszTörlés