Moravek Gusztáv Dombrád főjegyzője

Moravek Ágost Gusztáv főjegyző (1833-1915) 

1833-ban született a felvidéki Murányváralján. Ez a település Kassától nyugatra található. Nem sokat tudunk az egykori főjegyzőről, mert a róla szóló okiratok száma nagyon kevés. Halotti anyakönyvi kivonatát (egyházi) az Egri Főegyházmegye Érseki Levéltára őrzi. Feleségének a végrendelete a dombrádi református egyházközség irattárában található. Ez érdekes, mert mindketten római katolikusok voltak – gyermekük nem született. Legérdekesebb a síremlékén található felirat: Az Egyesült Államok nyugalmazott katonája. Részt vett ugyanis az amerikai polgárháborúban. Azt nem tudjuk, miként került oda. Fél élete legenda. A legenda pedig ettől kezdve így szól: A függetlenségi háború után Bécsben kitüntették, és megkérdezték, hogy van-e valami kívánsága. Ő a dombrádi jegyzői tisztet kérte. Hogy ez igaz vagy nem és mi kötötte vajon Dombrádhoz, – senki nem tudja.

Az bizonyos, hogy az Egyesült Államok a nevét ma is nyilvántartja. Jegyző utódának – néhai Kürthy Ferencnek – unokája Fábiánné Kürthy Klárika vagy 25 éve bement az USA nagykövetségére Budapesten. Kifejezetten Moravek Ágost Gusztávról kérdezett. Perceken belül előkerült a név egy regisztrációs rendszerből. Egyébiránt jegyzősége idején létesült a dombrádi vasút, a Dombrádi Népbank, 1902-ben épült a római katolikus templom. Tevékenyen munkálkodott szinte élete végéig, amint az alábbi jegyzőkönyvi kivonatok is bizonyítják. 1915. április 5-én, 82 évesen, gégerákban hunyt el. A nyíregyháza - dombrádi helyi érdekű vasútra vonatkozó engedélyokirat bevezetése „Nyíregyháza város képviselő-testülete 1903. évi szeptember hó 26-án tartott közgyűlésében, Kótaj község képviselő-testülete 1903. évi szeptember hó 22-én tartott közgyűlésében, Buj község képviselő-testülete 1903. évi szeptember hó 21-én tartott közgyűlésében, Ibrány község képviselő testülete 1903. szeptember hó 21- én tartott közgyűlésében, Nagyhalász község képviselőtestülete 1903. évi szeptember hó 18-án tartott közgyűlésében, Dombrád község képviselőtestülete 1903. évi szeptember hó 25-én tartott közgyűlésében 55/2573. szám alatt hozott határozataikkal Szabolcs vármegyével és a magán érdekeltséggel egyetemben a nyíregyháza - dombrádi helyi érdekű vasút meg- építésére és üzletére egyesültek és az előmunkálatok foganatosítására, valamint az engedély kieszközlésére végrehajtó bizottságot alakítottak, melybe Szabolcs vármegye részéről annak mindenkori alispánja, — Nyíregyháza város részéről Majerszky Béla polgármester, Balla Jenő tanácsos és dr. Kovách Elek képviselő-testületi tagok, —Kótaj község részéről : Fülep Károly jegyző, — Buj község részéről : Darvas István földbirtokos és Groak Sándor bérlő, — Ibrány község részéről: Szikszay András és Bleuer Lajos képviselő- testületi tagok, — Nagyhalász község részéről : Klár Leó bérlő, — Dombrád község részéről: Moravek Gusztáv jegyző és Somogyi József lelkész, végül a magán érdekeltség részéről: dr. Vadász Lipót ügyvéd és Szesztay László mérnök küldettek ki. Miután a szóban levő helyi érdekű vasút engedélyezési, építési és üzletberendezési feltételeire nézve a fent nevezett végrehajtó bizottsággal megfelelő meg- állapodások létesíttettek, a helyi érdekű vasút építésére és üzletére az 1880. évi XXXI. s az 1888. évi IV. törvényczikk alapján s ő császári és apostoli királyi Feleségének Ischlben 1905. évi augusztus hó 26 án kelt legfelsőbb elhatározása folytán a magyar királyi ministerium engedélyokiratot adott ki.” ... Moravek Ágost Gusztáv javaslatot tett a dombrádi református presbitériumnak az 1791-ben felszentelt református templom lebontására. „A templom lebontásáról 1912. március 9-én tárgyalt a presbitérium. Az új templom ekkor már készen volt, de a régi is a helyén állt. Moravek Ágost Gusztáv, akkori dombrádi főjegyző javasolta az egyháztanácsnak a templom lebontását. A presbitérium úgy határozott, hogy a templomszentelő ünnepség után kezdik el ezt a munkát.” Nem így történt. A két templom egymás mellett állt és a presbiteri határozat ellenére még 13 évig nem bontották le a régi templomot. Amikor 13 év után erre mégis sor került, a téglát a református iskola két új tantermébe építették be.

( Református Lelkészi Hivatal nyomán )

További információk 

Mindig érdekelt , hogy azt írták róla, az Egyesült Államok nyugalmazott katonája volt a függetlenségi háborúban. Mást azonban nem közöltek, vagy nem tudtak közölni. Így adva volt, hogy ennek utána kell nézni : Hosszas keresgélést követően ( amit nehezített, hogy az Amerikaiak rosszul írták nevét ), csak rátaláltam. Így megtudtam, hogy a volt főjegyző úr 1862.augusztus 20-án szerelt fel és 1865. június 24-ig teljesített szolgálatot. Mégpedig mint Hospital Steward , a híres Ninth Regiment Kansas Volunteers - Cavalry egységénél. ( Ha jól fordítom, akkor a 9.Önkéntes Kansas-i Lovasezred ) Miután innen hazaérkezett , azt követően lett Dombrádon főjegyző

United States Veterans Administration Pension Payment Cards 1907-1933 / Megállapítják, hogy Moravek Gustav már nem tagja a Hadseregnek,1915.április 5-én meghalt. Felesége Moravek Maria mint hadiözvegy jogosult nyugellátásra, aki 1918.október 9-én szintén elhunyt. / Hospital Steward Moravek* August Aug. 20, '62 Aug 20, '62 Mustered out June 24, 1865, DeVall's Bluff, Arkansas.

A főjegyző értekezése Nyírvidék című újságban a Tisza szabályozásáról 1881-ben Audiatur et altera pars.* 

Mig a »Szabolcsmegyei Közlöny« f. évi. 19-ik számának mellékletében, »M felső szabolcsi ártéri társulat tagjaihoz« czim alatt közlött czikk Írójával teljesen egyetértek abban, hogy az ápril havi catastrófa, kellő elővigyázat mellett elkerülhető lett volna, s hogy felelőségre vonandók azok, kik ez irányban felelőséggel tartoznak ; — addig, az ugyanazon számú lapnak, hason- tárgyú vezérczikkében, elmondottakra volna egy nehány észrevételem, — audiatur et altera pars. 

Hogy mily módon szerezte Lónyai Menyhért birtokát, — 8 holdanként hány forintjával? — ez kiválólag az ő magán ügye lévén, reám nem tartozik. 

De az ő 11,749 holdnyi birtokán kívül, van itt még 4349 földbirtokos 90,243 holddal; — már pedig, ezen területet holdanként húsz, sőt pláne egy forintra értékelni, — s 4349 birtokost házaik »padjára« száműzzni, — »udvaraikat potykanevelő halastavakká« változtatni, — magukat és családjaikat »súlyom« diétára kárhoztatni akarni, — ez, hogy gyenge kifejezéssel éljek, — kissé még is nagyon erős kívánság. Mert hát mindezen, — Mezőssy László ur által mondott dolgok bekövetkeznének, ha czikkének irányából kimagyarázható óhaja teljesülne ; ugyanis: 

Amit M. L. ur a szabályozásokról, s azok czélszerütlen keresztülviteléről általánosságban mond, az lehet hogy mind igaz, — én azonban nem érzem magamat hivatottnak, ily nagy mérvű szakmíveletek felett pro vagy contra bírálatba bocsájtkozni. 

Lehet, — hogy mert a Tisza kiöntött, tehát szabályozó mérnökei Béréi szerint »szamarak« (sic) — s cousequenti szamarak a magyar Duna, a bécsi Duna, — az olasz Po, — s az Isten tudja mely és hány franczia, s egyébb országbeli folyók szabályozó mérnökei is, mert hát azon folyók a maguk idejében szinte elárasztották völgyeiket; de a Tisza-szabályozásról általánosságban nyilvánított nézetei, czikkének csak keretét képezvén s annak tulajdönképeni lényege a »Nyír, contra rétköz« féle ügy lévén, — mert maga is mondja: hogy «a nyirviz-szabályozási ügygyei, melyről Írni akarok« Bat. -— nekem is ez irányban van egy pár észrevételem. 

Bármily szép idylt festett is M. L. ur a kis-pataki ember akkori életéről, mikor még az »gondtalanul pádon lakva potykát fogott udvarán, s azt megsütni átment Nagy-Patakra, —. mert nem volt hely tüzet rakni a faluban,« — kötve hiszem hogy például: »Ugocsa, Bereg, Zemplén és (alsó) Szabolcsmegyék az idyl, no meg a rétköz, vagy akár a nyírség kedvéért belé egyeztek volna abba, hogy az ezernyi ezer hold földet a »esik, nád, és gyékény« féle culturának hozzák áldozatul, s hogy Magyarország legtermőbb részének létesítését az elpárolgásra bízták volna, — bizony nem. 

Mi lett volna a következés ? az, — hogy a Tisza, az említett megyék s lapályosabb téréi, s több százezer holdakra menő mélyedéseiből« kirekesztve s alól »az útjában magához ölelt Sajó, Hernád, Bodrog, Kőrös, Berettyó, Zagyva« folyók által felduzzasztva, tehát a felső Tisza gyors lefolyását akadályozva, — neki fordult volna hatványozott tömeg és erővel a rétköznek, — akkor aztán igaz, hogy mi nemcsak »udvarunkon,« de kéményeink tetején is foghattunk volna potykát, — de viszont az is igaz, hogy azon a »hét természetes nyíri völgyeleten,« mint most, nem a »nyírvíz Nro 2.« folyt volna lefelé vizfogó medenczéjébe (értsd szántó földjeinkre), de ment volna háta mögött a Tiszával felfelé, mert hát az a vén Tisza megmutatta azt is, — hogy tud ő folyni felfelé is. 

Tehát felső Szabolcsnak szabályozni kellett, ha csak azt nem akarta, hogy falvaival egyetemben az »úszó lápok« alá kerüljön. Szabályozott nem pusztán magának, de nagyrészt a nyírségnek, mert, — mig »dús« kaszálóiról elzárta a termékenyítő, s az addig a nyírvizeket is visszatoló Tiszát; egyúttal helyet csinált a földsoványitó, kilúgozó, székes nyírvizeknek.' 

Szegényedett, pusztait a nagy ártéri fizetés alatt anélkül, hogy a pusztító ártól megszabadult volna. Nagyon óhajtom, hogy rándult volna le tavaszonként — nyaranta, M. L. ur látni, mit jelent a nyírvíz idelent, akkor aztán módjában lett volna egy 3-ik nyirvizosztályt is leállitni, — »pusztító« elnevezés alatt. 

Ha felső Szabolcs oda volt kényszerítve, hogy szabályozzon egy oldalról, nem jogos kivánság volt-e, hogy az ellenkező oldalról el ne öntessék ? 

Én úgy hiszem, hogy az ily műnek méltányos alapon, atyafiságosan, s a minden oldalról érdekelt felek által egyidejűleg kell létesittetni. Egy haza gyermekei, szomszédok vagyunk, hát oly elkerülhetlenül szükséges az ami szomszédéinknak, hogy elpusztuljunk mi lapály lakók? hát azért, mert a nyírvizek részére »temetkezési helyül« drágulják a «pesti kerepesi temetőt,« mi szolgáltassuk, igaz, hogy sokkal olcsóbb, de nekünk drága földjeinket, udvarainkat, temetkezési helyül — ingyen ? 

Az a csatornagát nagy részben csak helyettesitője, képviselője a Tiszának, mert a Tiszaszabályozás előtt azok a nyírvizek bizony nem folytak el felette, vagy akár alatta, mielőtt a Tisza vissza nem apadt. Mért nem folyhatnának azok a Tisza apadásával egyidejűleg egy csatornán, anélkül bogy »temetővé« változtassanak 102,000 hold földet? 

Még egyet, — M. L. Ur azt mondja: Ne szabályozzátok addig a Tiszát és több oldal folyóit oda fönt, — mig ide alant a víztömegek elhelyezéséről gondoskodva nincs, más helyen pedig ezt: »néhány (nyíri) földbirtokos, kinek tagos birtoka a hét nyíri völgyelet bármelyikével közvetlen érintkezésbe jött, több álló tavak ezen völgyekbe csapoltattak let úgy hiszem, ehez nem kell commentár. 

Hogy szabályozásunk kezdetében el volt hibázva, illetve hogy töltésünk a viz állásához mértten »Gellért hegynyi« dimensiókban építve uem lévén csak pfusser, fluspapir munka, azt egy kis módosítással elhiszem; — dehát akkor a szegedi töltések is fluszpapirból vannak épitve mert azok sem bírtak ellentállani a viharoknak. 

Mint mondám, a »Felső szabolcsi ártéri társulat tagjaihoz« czimü czikk Írójával én is azt mondom: hogy »legyen vizsgálat könyörtelen szigorú vizsgálat« tehát a Tisza szabályozás modus operandi javára elfogult nem vagyok, de hogy a rétköz szántó földjei, a kevéssé igazított hét természetetes völgyeleten lefolyó, s azokba »lecsapolt« nyíri tavak víztartó medenczéjévé decredáltassanak abban nem érthetek egyet M. L. úrral, még pedig azért nem ; mert maga mondja: hogy »ne szabályozzatok oda fent, — mig ide alant a víztömegek elhelyezéséről gondoskodva nincs.« Fiat justitia. 

Dombrád, 1881. ápril 28. 

Moravek Gusztáv.

Dombrád község ünnepe 1897.07.18. 

Páratlanul nyilvánította Dombrád községe — azon tiszteletet, melylyel 30 éves jegyzője iránt érez, július hó 4. napján Moravek Gusztáv ur üdvözlése és ünneplése czéljából tartott ünnepélyein. Az ünnepélyt a községi főbíró által összehívott képviselő testület díszközgyűlése nyitotta meg — a melybe az ünnepelt jegyzőt Kutassy József képviselő testületi tag egy bizottság élén midőn meghívta — a szépen feldíszített tanácsterem megtelt a községből és vidékről nagyszámban megjelent ünneplő közönséggel — kik között dr. Farkas Balázs orsz. gy. képviselő, Kelemen Ernő járásbíró, Kastall Ferencz kisvárdai főbíró es a jegyzői karból számosan, ugy szintén kanyár és kékcse község képviselő testületének küldöttsége is jelen volt, és még számosan. Miután a képviselő testület ezen nevezetes ünnepség emlékét jegyzőkönyvileg megörökösiteni határozta, ezen körülményt Kutassy József képv. t. tag a jubiláns jegyző ur előtt tolmácsolta s jelentős szavakban kifejezte a község közönségének azon őszinte elismerését, melylyel 30 éves, fáradhatlan s köztiszteletben töltött működéséért — személye iránt viseltetik. Az ünnepelt megható szavakban mondott köszönetet a szónoknak s vele együtt a közönségnek azon alig képzelhető lelkes ovátióért, melyben részesítette. Ezután a községi főbíró egy diszes aranytollat nyújtott át — mint a közönség ajándékát — jó kívánatai között az ünnepeltnek. Kanyár és Kékcse községek nevében nt. Waizer Károly ur mondott tartalmas üdvözlő beszédet; Burger Bella Kisasszony a helybeli izr. leányok részéről — megható szavai mellett — egy művésziesen össze állított virágcsokrot — „Moravek Gusztávnak a dombrádi izr. leányok" felirattal ellátott és szépen hímzett szalaggal — nyújtott át — a meglepetéstől csaknem egészen elfogult ünnepelt jegyzőnek. Altmann József ur egy önszerkesztette alkalmi költeményt — egy óvodás kis leány pedig csinos kis beszédet szavalt. Az ünnepélyt 90 terítékes társas közebéd követte, melyen az ünnepelt pompás rizling bora felvidítván a kedélyeket, egymást érték a felköszöntők — éltetvén az aranytollas jegyzőt s a község közönségét — melynek ilyen elöljárója van — és a mely község érdemes jegyzőjét így tiszteli. A közebéd után a községi óvoda árnyas kertjében egész éjfélig együtt maradt a közönség — s a fiatalság kedélyes tánczmulatságával reggelig folytatta a mindig emlékezetes ünnepélyt.

Moravek Gusztávné Schramek Mária 

tudatja széleskörű ismerőseivel, férje barátaival, kartársaival kitűnő jellemű szeretett férjének Moravek Gusztáv Ágost az amerikai egyesült államokban a rabszolgaság ellen vívott 3 évi háború nyugalmazott katonájának és Dombrád község nyugalmazott főjegyzőjének 81-ik évében hosszú, kínos betegség után f. hó 5 én, éjfélkor történt elhunytát. Szeretett halottamat a helybeli r. k. plébános magasztosan elkészítette az Istenhez való útra. Temetése április 7-én délután 3 órakor, az engesztelő szentmiseáldozat 8-án lesz a helybeli kápolnában. Dombrád, 1915. április 6. Pihenjen, soha el nem felejtve. Géczy István unokatestvére és neje Major Jolán, Almássy Zsigmond csendőrőrnagy és neje Lázár Riza, Lilli és Rizuka gyermekeikkel, Almássy László és neje Snatszky Matild, Goics András és neje Kelemen Margit kis fiókkal Bandival, Goics Amadie, Garam szeghy Géczy Sándor és neje Dapsy Juliska és a többi itt fel nem sorolt rokonok mindenkor szerették, mint az emberiség díszét. 

A Domrádi Népbank a következő gyászjelentésben közli munkástagjának elhunytát: 

A „Dombrádi Népbank Részvénytársaság" igazgatósága őszinte fájdalommal tudatja a bank alapításától kezdve ügybüzgó tagjának, később egész betegségeig h. ügyvezetőjének Moravek Gusztáv urnák folyó hó 6-án történt elhunytát. Dombrád, 1915. április hó 9-én. Áldott legyen emléke !

* Audiatur et altera pars (latin)  halljuk a másik oldalt is vagy hallgattassék meg a másik oldal is