2016. december 6., kedd

Kandó Judit és Francois Cézár

Az alábbi írás megjelenítéséhez köszönettel tartozom Ágoston Évának, aki összefogta és inspirálta a két, egykoron Dombrádon élt Kandó Juditot és Francois Cézárt emlékeik megírására. Nekik pedig külön köszönet az írásos emlékekért és képekért. 




A kommunista Rákosi-rendszerben a politikailag veszélyesnek minősített rétegek eltávolításának egyik módja a kitelepítés volt. Ez a lakosok vagyonának elkobzását, azok „kényszerlakhelyre” történő átköltöztetését és általában mezőgazdasági jellegű munkára kényszerítését jelentette. A kitelepítések többségét 1948 és 1953 között hajtották végre.

Dombrád a Hortobágyi internáló tábor után az egyik legnagyobb olyan település volt, ahova a Budapestről kitelepítettek élték mindennapjaikat. Közülük az egyik volt kitelepített Kandó Judit és Francois  Cézár , akik gyermekként kerültek szüleikkel  Dombrádra. 


2016. november 21., hétfő

Harsányi Sámuel

2009.decemberében a Dombrádi híradó helyi kiadványban már olvashattunk Harsányi Sámuel tiszteletes úrról a Református Lelkészi Hivatal tolla nyomán. 

A Dombrádi örökség onnan van, hogy édesapja Harsányi Sándor 1768.március 18-án Dombrádon született. 
A tiszteles részletes életrajzát fia Harsányi Gusztáv írta meg " Töredékek egy magyar református lelkész hányatott életéből " címmel. Hogy milyen elismert ember is volt ő, mi sem bizonyitja jobban, mint az , hogy 1885-ben a Sárospataki Református Lapokban jelent meg halálalkor az alábbi 

Necrológ : 


2016. november 10., csütörtök

A Dombrádi iskola 1973-1992


Láczay György

„ Emlékekből él az ember és múltjából él az emlékezet. Kinek nincsen múltja nem lehet jelene s jövője sem."
Eötvös József








Az alábbi írást Láczay György egykori iskolaigazgató úr bocsájtotta rendelkezésünkre . 


Iskola történet a teljesség igénye nélkül Dombrádon kiemelten az 1973-1991-es időszak tekinthető, melynek fő célkitűzése a körzetesítés és a bázisiskola kialakítása. Ennek a közel 20 éves ciklusnak a vezetője Láczay György körzeti iskolaigazgató volt. 
Dombrádon az első iskola a Dombrádi Református Egyház kezelésében volt. Az 1659- es esztendőt számítjuk a nevelő munka kezdetének. Az iskola épülete egyetlen helyiségből állt, majd 1833-ban kezdték bővíteni a gyerekek létszámának növekedésével. Tarisznyás mesterek, rektorok, preceptorok tanítottak, akiket a curátor, iskolaszék felügyelt. 1889-ben már az iskola 7 tanteremből, egy tanítói szobából, egy igazgatói irodából állt, a mai főutcán, a református templom mellett. A falunak 1930-ban már három községi (református, katolikus, zsidó) elemi népiskolája volt: három községi általános továbbképző, egy gazdasági továbbképző, valamint egy tanonciskolája és egy négy tantermes polgári iskolája volt. A polgári iskola 1925-ben alakult, mely közel 20 évig működött. Zárt iskola volt, tanítónak, kereskedőnek lehetett belőle továbbtanulni, de a gimnáziumot elölről kellett kezdeni vagy

2016. október 14., péntek

Győry Béla első verses kötete


Az itt közzétett versek nyilvános felhasználása , másolása , csak  a hozzátartozók engedélyével lehetséges.

A könyv nem teljes terjedelmében kerül bemutatásra.



  

Győry Béla élete

1898-1979
Egy rendkívüli embert szeretnék bemutatni, versein keresztül.
Győry Béla született 1898.május 26-án Demecserben. Édesapja Győry Sámuel, édesanyja Batári Mária. Vallásukat tekintve a szülők és fiúk is evangélikus reformátusok voltak. Csillától tudom, hogy öten voltak testvérek. A család később Dombrádon telepedett le és él a mai napig is. Ő maga  a Dombrádi régi temetőben nyugszik élete párja Szántó Mária mellett.
Saját magáról röviden ezt írta:” Egyszerű földmíves családból származom. Még a múlt században 1898-ban születtem. Az első világháború második évében 1916-ban 18 éves voltam, és besoroztak katonának. Három uralkodót szolgáltam. Két háborút és ugyancsak két hadifogságot szenvedtem. Az első világháborúban 4 és fél évet, a másodikban 19 hónapot töltöttem távol. Sebesülve voltam. A sebesülésen kívül Károly csapatkereszt bronz és ezüstérmet szereztem. Mivel az első feleségem meghalt, másodszor is megnősültem.

2016. június 3., péntek

Dombrádiak az I.világháborúban

1914.  július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának,  s ezzel megkezdődött az első világháború.  Majd 1918.november 11-én ért véget.  A több mint 52 hónapig tartó öldöklés során elpusztult 8 millió 538 ezer katona. Ebben nincsenek benne a háború sebesültjei, és nincsenek benne a hadifoglyok  milliói. Magyarország mintegy 3 800 000 katonát küldött a harcterekre. Elesett 661 ezer fő ,  megsebesült 743 ezer fő  , fogságba esett 734 ezer fő. Összesen 2 138 000 fő.  

Egy kicsit szakítotttam  a hagyománnyal és az alábbi írást egy prezentációba illesztettem be, mely itt érhető el.





2016. május 28., szombat

Ótemető


Az ó(temető) , melytől igazából régebbi  a régi(temető).
 
2014 januárjában Csercsa Tibi barátommal arra gondoltunk , hogy jó lenne az ótemetőben végig menni, mint régen gyerek korunkban. Így neki indultunk a régi temető felől ,mert a gazban csak sejtettük hogy talán ott út volt valaha. Mikor már jó 30 métert haladtunk már nem volt visszaút, abban bíztunk beljebb már jobb lesz. Tévedtünk, mert még sűrűbb lett az aljnövényzet, sokszor guggolva haladtunk előre. Hogy a kellemest összekössük a hasznossal az utunkba eső sírköveket is megnéztük s kezünkkel és fagallyal kapargattuk le egyik másikról a sáros avaros levelet, földet. A sírok egytől egyik le voltak borulva , s csak sejtettük hogy az avar alatt több is van. Az egész utat egy óra alatt tettük meg, zömmel hajladozva. Tudtuk, hogy nagyszerű dolgot találtunk. Ősi Dombrádi sírokat, Dombrádi ősök sírjait.

2016. május 10., kedd

A Dombrádi 1848-as Honvédekről

"Szabolcsban az újoncozást Finta Márton újoncozási biztos irányította. Szeptember 19-én kezdődött el az újoncozás Nagykállóban akkor, amikor még az önkéntes nemzetőrzászlóalj felállítása sem fejeződött be igazából. Október 6-ig 301 megyebeli újoncot avattak fel honvédnek , akik között még szép számmal voltak önkéntesek. Október 8-tól kezdődött el a tömeges újoncozás a megyében, 31-ig 1184 főt avattak fel honvédnek, akik között már csak 89 önkéntes akadt. Az elrendelt újoncozás 127 fő után 2 újonc állítását határozta meg. Hogy ez pontosan mekkora létszámot jelentett, úgy tűnik nehéz volt meghatározni. A hivatalos statisztikának számító Fényes Elek-munka alapján 3476 újoncot kellett Szabolcsnak kiállítania, Finta Márton 1849. május 10-én kelt összesítő jelentésében 3472 fővel számolt.

2016. május 2., hétfő

A Dombrádi Római Katolikus Egyházközség

A cikk megírásához köszönettel tartozunk Gyetkó László plébánosnak és Katona Évának.

Az elvégzett ásatásokból immár biztosan tudhatjuk, hogy a régi temető dombon Árpád-kori templom állt, melyet katolikusok építettek  valamikor 1200-1300 között papjukat pedig Miklósként említik.

Ez a megállapítás, azonban nem teljesen hiteles, mert ebben az időben, a szomszédban található Beszterec monostorának papját is így hívták és valószínű, hogy a két személy azonos volt. Az a feltételezés miszerint Dombrád inkább a besztereci monostorhoz tartozott jobban megállja a helyét.
A település a századok folyamán sokszor cserélt gazdát. A reformáció 1550-ben érte el a települést, melynek következtében a lakosság reformátussá lett. 1700-tól a település katolikus lakosságáról nem történik említés. Annyit tudunk csupán, hogy a kis létszámú katolikusság előbb a kisvárdai, majd 1830-tól a kékcsei plébániához került, mint leányegyház. XIX - században a környék tanyai uradalmaiban, a katolikus hitben élő dombrádiak száma növekedésnek indult, annyira, hogy Fábry Imre kékcsei plébánossal az egyházmegyéhez folyamodtak templomépítési engedélyért.

2016. április 21., csütörtök

Népköltészet


A dombrádi Művelődési Ház és Könyvtár 2016-ban a Költészet napja alkalmából versíró versenyt hirdetett, felnőttek és gyermekek számára. A vers témája és hossza szabadon választható volt.

Marczinkó István Úr felkérésére a kisvárdai Rétközi Múzeum Igazgatója, dr. Vofkori Mária zsűrizte a műveket. Az Igazgatónő történész, muzeológus, jelentős irodalmi munkássága van. Több szépirodalmi kötete is megjelent, elsősorban prózákat ír. Az ő véleménye alapján születtek az eredmények.


Felnőtt kategóriában :

Adatok Dombrád község ....



Adatok Dombrád község s a dombrádi református egyház történetéhez címmel írta meg jegyzeteit  Horváth József polgári iskolaigazgató 1931-ben ,később ugyanezen témában írta meg doktori disszertációját 1966-ban.
dr. Horváth József 1903-ban született Mezőkovácsházán. Ő volt 1927-től egészen 1948-ig a dombrádi polgári iskola igazgatója.Neki köszönhetően olvashatjuk el az alábbi írást Dombrádról. 






                                 



2016. április 10., vasárnap

Plósz Sándor munkássága

PLÓSZ SÁNDOR postai főkezelő, és az első dombrádi fotográfus.

Dombrádon született 1910. július 29-én,Plósz János és Varró Mária második gyermekeként. Nagyszülei dohánytermesztők voltak.Öten voltak testvérek, így hamar rákényszerült, hogy munkát vállaljon. Édesapja az alvégesi katolikus templom gondnoka,harangozója volt, édesanyja háztartásbeli. Katolikus neveltetésben részesült: tisztességre, becsületre, szeretetre nevelték.Gyermekként a dombrádi postán kapott munkát küldöncként 1922-ben, majd 1927.január 1-jétől kézbesítőként alkalmazták. Ő volt Dombrád első postása. Mindenféle postai küldeményt, csomagot,újságot, levelet, pénzt kézbesített esőben, hóban gyalog.

Moravek Gusztáv Dombrád főjegyzője

Moravek Ágost Gusztáv főjegyző (1833-1915) 


1833-ban született a felvidéki Murányváralján. Ez a település Kassától nyugatra található. Nem sokat tudunk az egykori főjegyzőről, mert a róla szóló okiratok száma nagyon kevés. Halotti anyakönyvi kivonatát (egyházi) az Egri Főegyházmegye Érseki Levéltára őrzi. Feleségének a végrendelete a dombrádi református egyházközség irattárában található. Ez érdekes, mert mindketten római katolikusok voltak – gyermekük nem született. Legérdekesebb a síremlékén található felirat: Az Egyesült Államok nyugalmazott katonája. Részt vett ugyanis az amerikai polgárháborúban. Azt nem tudjuk, miként került oda. Fél élete legenda. A legenda pedig ettől kezdve így szól: A függetlenségi háború után Bécsben kitüntették, és megkérdezték, hogy van-e valami kívánsága. Ő a dombrádi jegyzői tisztet kérte. Hogy ez igaz vagy nem és mi kötötte vajon Dombrádhoz, – senki nem tudja.

2016. április 7., csütörtök

A Dombrádi füzes

Az alábbi írást még 1975-ben publikálta a Jósa András Múzeum évkönyve, mint Néprajzi gyűjtést. Mivel nagyon megtetszett , gondoltam megosztom veletek is.

Balla Gedeon : A Dombrádi füzes 


A  mi füzesünk, vagy erdőnk, a FIZES az a tíz-tizenkét kilométer hosszúságú erdősáv, a  Tisza és gátja között, amelyik a Szőszög dűlővel kezdődik, és a Csibarévnél végződik. Ez már tulajdonképen nem is dombrádi határ, de mégis dombrádiaké, tehát a mi fizesünk. A kezdőpontnál a folyó és a töltés össze ér, néhány kilométerrel lejjebb, az Orszószegnél, a folyó mellett húzódik a töltés. Itt a füzes tulajdonképen meg is szakad vagy száz méter hosszúságban. A második szakasz, amelyik ettől az érintkezési ponttól a már ugyancsak említett Cibarévig tart. Tehát tulajdonképen két egymástól külön egység. A felső szakasz legszélesebb része majdnem 1 kilométer. Fele szélességében erdő, másik fele pedig gyümölcsös. Az alsó szakasz valamivel keskenyebb, legszélesebb részén azonban az is eléri a félkilométert, Területe hozzávetőlegesen 400 hold, ha hozzá vesszük a Pallószeget , és a Halászerdőt is. Ebből erdő 300 hold, s a többi gyümölcsös, szántó, legelő és lapály. Ha a dombrádiakat kérdezi az ember, akkor olyan nagy ez az erdő, hogy tán ezer holdnál is több. Egyébként valóban az alakja is olyan a füzes területének, hogy ennél a telekkönyvi területnél csakugyan sokkal többnek, nagyobbnak látszik. Sokrétű, sokszínű, változatos táj, erdőkkel, időszakos tavakkal, morotvákkal, gidres-gödrös vályogvető és legelő területekkel tarkítva. És ez a látszat valóban naggyá teszi ezt a kis külön világot. 

2016. április 4., hétfő

Dombrád a régi Rétközben

Kiss Lajos A Régi Rétköz (1922) c.könyve és Horváth József jegyzetei alapján. 

Szabolcs vármegyének, benne Dombrád településének sokszor kellett megküzdenie az életben maradásért.

Mezőgazdaság

 1772-ben Dombrád nagy része posványos, ingoványos terület volt és csak 100 hold szárazfölddel rendelkezett . Csak annyi búza termett , hogyha egyszerre megsütötték volna, egy embernek egy kenyér jutott volna. Az öregek azt mondták, hogy Kanyárra mentek szalmáért, ha disznót akartak perzselni. Faekével szántottak,a terményt fakószekéren szállították, amit helyben a molnár csinált.

2016. április 3., vasárnap

Regestrata, Házassági anyaköny, Temetői nyilvántartás

 Censusok

1674 és 1688 évi Census : Az Ágoston,Bagjos,Berentsy,Bodnár,Gyűre, Tóth,Nagy, Szűcs nevek már ekkor feltűnnek, míg az akkor még önálló Önteleken a Gáncsos,Móré,Szántó, Szabó családnevek bukkannak fel.


2016. április 2., szombat

A több ezer éves Dombrád

Dombrád Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Rétköz északkeleti részén fekszik, 103 méter magasságban a tengerszint felett. Északi határa a Tisza folyó, amely egyben a megye határa is. Északkelet felől Tiszakanyár, kelet felől Pátroha, délről Gégény, délnyugati és nyugati irányból Demecser, Kék, Beszterec és Tiszatelek községek közigazgatási területe határolja.
A terület ősidőktől kezdve ingoványos, mocsaras , lápos területet képzett , így sok ősállatnak lett a temetője is. A felszínre került ősállati maradványok Horváth József jegyzetei szerint a Debreceni Déry- Múzeumba kerültek.

Dombrád Öröksége


Szeretnék minden újonnan érkezőt köszönteni a Dombrád Öröksége blogomban ! A fenti cím és bejegyzések sokak számára ismerős lesz már a Facebook azonos nevű csoportjából. Több ismerősöm is panaszkodott, hogy nincs Facebookja,ezért nem fér hozzá az ott leírtakhoz. Ezért döntöttem el, hogy ezen barátaimnak, ismerőseimnek is lehetőséget adok az ott közzétett anyagok olvasásában. Azoknak szeretnék segítséget nyújtani, akik keresik gyökereiket, őseiket, kutatják családfájukat vagy csak szeretik , kötődnek Dombrádhoz. Jó blogozást ! 

 A blog nyitóképén Dombrád címere látható, mely álló, csücskös talpú, hasítással osztott pajzs, amelynek jobb oldali arany mezejének hullámos tagolású kék udvara felett vörös rák lebeg, a bal oldali kék mező ívekkel tagolt zöld udvarán ugró arany szarvas látható. A pajzs felső élén enyhén jobbra forduló, természetes színű, kereszt alakú lélegzőnyílással ellátott csöbörsisak található, rajta rubinokkal és zafírokkal ékesített ötágú arany leveles korona van. A címer fő motívumai az 1500-as évek helyi pecsétnyomatain alapulnak, rákot ábrázolt felülnézetben a Dombrádba időközben beolvadt Öntelek pecsétje, az ugyanezen időből származó dombrádi pecséten négy gyümölcsfa között ugró szarvas látható. A rák és a hullámokkal tagolt kék mező a hajdani vízi világra utal, a zöld halmok a település nevét szemléltetik. Régmúlt korokra emlékeztetnek, a honfoglalók tarsolylemezét idézik a pajzsalak ívelt vonalai, a sisak formáját. Bal felső sarokban egy régi térkép a Tiszáról, alatta Dombrád régi református temploma, míg jobb oldalt egy oklevélből való részlet látható.