2016. április 3., vasárnap

Regestrata, Házassági anyaköny, Temetői nyilvántartás

 Censusok

1674 és 1688 évi Census : Az Ágoston,Bagjos,Berentsy,Bodnár,Gyűre, Tóth,Nagy, Szűcs nevek már ekkor feltűnnek, míg az akkor még önálló Önteleken a Gáncsos,Móré,Szántó, Szabó családnevek bukkannak fel.




1674
1675
Curia allódiummal, melyhez kaszáló és rét is tartozik, ezeket gyakran víz önti el. Ha használják, utána censust fizetnek.
1676. július 30.








Census 1688








1689

1700 Dombrád: kúria, deserták tartoznak hozzá.
Serédi: birtokokon a jobbágyok 2 ökör után 50
Den.-t,4 vagy több után 1 Forintot adóznak.





1715 Óntelek és Dombrád


Összeírások


   Az 1715. évi országos összeírás.Anyaga az ország nagyobb tájegységei szerint (Dunán-innen, Dunán-túl, Tiszán-innen, Tiszán-túl), s azokon belül megyénkénti csoportosításban tagolódik.Úgy tervezték, hogy a kiváltságosak és a zsidóság kivételével az egész ország lakosságát vagyoni viszonyaival együtt kell összeírni, hogy a nádor ennek alapján állapíthassa meg, hogy hány porta után adóznak az egyes törvényhatóságok.

Az 1715 évi országos összeírás

   1719-ben a conscriptio (összeírás) hiányosságainak kiküszöbölése végett az összeírás megismétlését határozzák el.Az 1715-ös összeírással szemben 1720-ban csak a külsőségekkel rendelkező jobbágyokat, zselléreket és lakásokat kellett összeírni. A szegényebb réteg, az, amelynek csak háza volt vagy az sem, az összeírásból és így az adózásból kimaradt, hacsak a foglalkozásuk vagy más címen fel nem kellett venni őket.

Az 1720 évi országos összeirás

Dombrádi boszorkányok 


Dienes Andrásné , sz. : Fekete Anna valószínűleg már kimaradt az összeírásból. 1699-1700 között ugyanis perbe fogták boszorkányság vádjával. Tény, hogy ítélet született az ügyben. Az is tény, hogy 1708-ban Szabolcs vármegye törvényszéke 40 forint vérdíj megfizetésére kötelezi a dombrádi bírót és a dombrádiakat, mert egy boszorkányt a magistratus tudta nélkül elégettek. Vajon szegény Anna volt az áldozat vagy más, nem tudni. S a Dombrádi égető hegy neve erre utal?

Fekete Anna pere

 A Mária Terézia-féle urbérrendezés


 A Mária Terézia-féle urbérrendezés 1772-ben történt meg.A tabellák a település földesurait, jobbágy és zsellér családfőit sorolják fel. Megadják az egyes személyek státuszát, az általuk birtokolt szántó, vetés és rét nagyságát. Elérhető itt: Dombrad Urbariuma

Horváth József az alábbiakban szól az egyházi anyakönyvekről.

Az 1773.esztendő határkő. Ebből az évből valók az első, ma is az egyház birtokában levő anyakönyvi bejegyzések, melyek bőséggel szolgáltatják az egyház múltjára vonatkozó adatokat. A köztudat szerint az 1773.év előtt készült anyakönyvek elégtek. Horváth József szerint az 1773.előtt a dombrádi ref. egyháznak nem voltak anyakönyvei. Dr.Barcsa János: A Tiszántúli Ev. Ref. Egyházkerület történelme című munkájában ezt írja:" Az anyakönyvek vezetése fogyatékos volt, a legtöbb egyházban csak 1760 körül kezdődött .Az egyházkerület 1786-ban állapította meg formájukat s még a múlt század elején is voltak olyan egyházak, ahol a pap nem vezette az anyakönyveket. " Bizonyosra vehető tehát, hogy 1773. előtt a dombrádi ref. egyháznak sem volt anyakönyve, így az 1758.évi tűzvész alkalmával nem éghetett meg.

Térképek
Katonai igény hozta létre azt a hatalmas térképészeti munkát, amelyet I. katonai adatfelvételnek (Josephinische Aufnahme) nevezünk. A hétéves háborúban végképp világossá vált, mennyire hasznosak és nélkülözhetetlenek a részletes, pontos térképek a hadsereg számára, ezért Mária Terézia 1763-ban elrendelte birodalma összes országának feltérképezését. A felmérést osztrák és cseh tisztek végeztek, hallás után írták le a földrajzi neveket.A szomszédos helységektől való távolságot katonai lépésben mérték, de negyed-, (néha ötöd) fél- és egész órákban fejezték ki. Egy "erős óra" 6000, egy "rendes óra" 5000, egy "kis óra" 4750 lépést tett ki. Aki bővebben szeretne olvasni a témában, annak ajánlom az alábbi oldalt, melyben Pók Judit részletesen ír a témáról .

Szabolcs vármegye katonai leírása 1782

 1784-es vízrajzi térkép, melyen jól látszik a Ligetszög és Orsószög jellegzetes alakja











DOMBRÁD (Dombrad)
1. Kanyar (Kanyar) 4/5 , Nagy- és Kiscigánd (Nagy u nd Kis Czigand) 11/ 4 óra.
3. A helységben van egy kis tó, két vizesárok megy rajta keresztül, ezek a mocsárból erednek.
4. Körülötte magastörzsű, sűrűn benőtt tölgyerdő
5. A helység körül lév mocsarait nagyon nagyok, és csak télen járhatók.
6. Az utat Kanyarra (Kanyar) már ott lejegyeztük. A Tisza mentén, a homokdombokon át is megy egy út







II. Katonai felmérés















Azt hiszem ez az 1836-os gyönyörű térkép mindent elmond az akkori földrajzi viszonyokról!

 Az 1836-os térkép

Temetők


    Dombrádon jelenleg 3 temető található, és Kistiszaháton is van még egy. Ezek közül az új temetőt mindenki ismeri, rendelkezik nyilvántartással, bár nagysága miatt ebben is el lehet már tévedni, sokszor én is keresem ki hol nyugszik. A másik temető a régi temetőnk. Tudomásom szerint semmilyen adat nincs arról kik nyugszanak ebben a temetőben. Többek között ezért döntöttem el, hogy valahogy feltérképezem . Ehhez egy internetes adatbázist használtam, mely több családfa kutató oldallal is kapcsolatban van. Keresni névre lehet, találat esetén a térképen megnézhető hol található a sírhely temetőn belül, illetve a sírkő fényképe, rajta olvasva a neveket . A munka nagy részén már túl vagyok,  bár nem teljes az adatbázis, csak az olvasható és azonosítható fejfák láthatóak egyenlőre. Így is 1500 fénykép több mint 3000 névvel kereshető. Kereshető úgy is, hogy konkrét temetőt keresünk, ekkor a temető nevét kell beírni. A harmadik temetőnk az ótemető, itt  is vannak adatok de ott sok még a tennivaló. S akit érdekel a téma az itt kereshet : 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése