A Dombrádi Római Katolikus Egyházközség

A cikk megírásához köszönettel tartozunk Gyetkó László plébánosnak és Katona Évának.

Az elvégzett ásatásokból immár biztosan tudhatjuk, hogy a régi temető dombon Árpád-kori templom állt, melyet katolikusok építettek  valamikor 1200-1300 között papjukat pedig Miklósként említik.

Ez a megállapítás, azonban nem teljesen hiteles, mert ebben az időben, a szomszédban található Beszterec monostorának papját is így hívták és valószínű, hogy a két személy azonos volt. Az a feltételezés miszerint Dombrád inkább a besztereci monostorhoz tartozott jobban megállja a helyét.

A település a századok folyamán sokszor cserélt gazdát. A reformáció 1550-ben érte el a települést, melynek következtében a lakosság reformátussá lett. 1700-tól a település katolikus lakosságáról nem történik említés. Annyit tudunk csupán, hogy a kis létszámú katolikusság előbb a kisvárdai, majd 1830-tól a kékcsei plébániához került, mint leányegyház. XIX - században a környék tanyai uradalmaiban, a katolikus hitben élő dombrádiak száma növekedésnek indult, annyira, hogy Fábry Imre kékcsei plébánossal az egyházmegyéhez folyamodtak templomépítési engedélyért.

Az Alvégen a dédeli dombon a kékcsei anyaegyház támogatásával 1902–ban kápolnát építettek maguknak a dombrádi katolikus hívek, amit a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szenteltek fel. Harangot csak 1935-ben kapott, amit Slezák László híres harangöntő öntött, ennek átmérője 60cm volt. 

A település a római katolikus iskolája már jóval a templom építése előtt meg volt,-1896-ban alakult-mely a templom mellett állt. Az iskola az államosítás után (1950) még a 1990-es évek elejéig működött, mint az állami iskola része, ma már üresen áll. A templomépítés után a hitélet is fellendült. Az akkori kisvasúti közlekedést kihasználva a katolikus hívek a Nagyhalászhoz tartozó tanyákról is átjártak a vasárnapi, ünnepi szentmisékre. „ezekre való tekintettel az egyházmegyei hatóság az 1938. március 16-án kiadott dekrétumával a Kékcséhez tartozó Dombrád fiókegyházat plébániai rangra emelte és az 1902-ben Fábry plébános által épített templomát plébánia-templomnak nyilvánította, egyben a Tiszakanyár fiókegyházat 1937-ben épült iskolakápolnájával Kékcsétől Dombrádhoz átcsatolta.” 

A dombrádi Római Katolikus Egyházközség, 1937-ben lett alapítva. A kisvárdai esperesi kerület egyik plébániája, a Tisza partján a Rétközben. Az egyházközséghez jelenleg 4 filia tartozik: Tiszakanyár, Újdombrád, Kékcse és Kistiszahát, az előbbi, mint misézőhely. Római katolikusok száma: 504 fő Dombrádon. 

A település központjában álló templom 1972-ben épült. Nagyméretű szentélyfreskóját Takács István festőművész festette 1981-ben, mely Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja. A templom titulusa: Magyarok Nagyasszonya. Búcsúja: október 8.




Jelenlegi plébánosa: Gyetkó László. Az egyházközség idáig 3 papot adott az egyházmegyének: Faragó Sándor, Molnár József és Katona István atyát.

Az Egyházközségben jelenleg működő csoportok: Dombrádi Karitász csoport, és Rózsafüzér Társulat 2015-ben megrendezésre került a Dombrádi Karitász jóvoltából 1 hetes hittantábor.

Dombrádi Római Katolikus Egyházközség, a kisvárdai esperesi kerület egyik plébániája, a Tisza partján a Rétközben.

Dombrád plébánosai

Katolikus Egyházközség első plébánosa Ast Ferenc volt. Ő 1947-ben távozni kényszerült, az akkori rendszer zaklatása és üldöztetése miatt.  Az egyházközség nem rendelkezett kiemelkedő jövedelemmel, mert az itt élő emberek, bár hitben jámborak és buzgók voltak, de egyszerű földhöz tapadt szegények. A nagy szegénység mellett, azonban a temetéskor igyekeztek mindenkinek egyformán megadni a végtisztességet, azzal, hogy zászlókkal temették el a halottaikat. A fiatalokat fehér, a középkorúakat színes, az idős híveket fekete zászlóval kísérték nyughelyükre.

Az egyházközség hívei csakhamar kénytelenek voltak belátni, hogy mind a templom, mind az iskola kívül esik a település központjától. Hosszas vita és több nehézség után, végül a régi templomot lebontották, mely időközben életveszélyessé is vált, a rossz alapozás miatt, és hozzákezdtek egy új templom felépítéséhez a település főutcáján, a református templommal szemben. 

A Dombrádi Római Katolikus Egyházközség következő plébánosa  Baranyi Sándor volt, aki új vezetési stílust hozott. „Kemény, igazságszerető, szókimondó plébánosként ismerték a hívek. Ennek később azonban meg lett a következmény, jelentést írtak ellene, bepanaszolták Egerbe a főegyházmegyei hatsághoz, így 1952-ben ő is kénytelen elhagyni a plébániát. 

Dombrád plébánosa Sipos Zoltán lett, aki először csak egy évet töltött a településen.

1953-ban Nagy Józsefet nevezték ki Dombrád plébánosának. Ő 1956-ban még a forradalom előtt távozott. 

Az új plébános Darabánt Sándor lett, 15 éven keresztül szolgált a településen.

1971-ben Sipos Zoltán visszakapta a dombrádi plébániát, aki az ifjúság pasztorálásába lelkesen vetette bele magát. Mindenhova gyerekek csapata követte. Ekkor kezdték el az új templom építését, aminek felépülése az összefogás szép példája. A templom építésében kivették részüket a helyi lakosok, mind az asszonyok, mind a férfiak. A kisvárdai esperes plébános általános perselyezést kezdeményezett, annak érdekében, hogy a hiányzó anyagi keretet valamennyivel pótolják. A római katolikus templom építésében, a református segédlelkész is kivette a részét, valamint a későbbiekben még pénzbeli támogatást is küldött a plébániának. A kápolnát 1974. október 6-án szakadó esőben szentelte fel Czakó István egyházmegyei érsek irodaigazgató. Ekkor kötöttek megállapodást a veresmarti görög katolikus parókussal, hogy a mindenkori görög katolikus parókus, minden hónap 3. vasárnapján görög katolikus igeliturgiát tart Dombrádon. 

A kápolna-templom építése 1975-ben fejeződött be. A plébánia épületének tatarozása következett ezek után, amely anyagi gondokba ütközött. Ekkor felvetődött az a lehetőség is, hogy a dombrádi plébániát visszafejlesztik és újra Kékcséhez csatolják, mint filiát. Ez ellen teljes tiltakozással léptek fel a helyiek. 

Időközben Sipos Zoltán helyére Dinya Vince plébános érkezett.(1977) Az új plébános befejezte a plébánia építését és a templom-kápolna belső munkálatait. 1980. augusztus 1.-re elkészült, a templom–kápolna belsejét teljesen kitöltő freskó, melyet Takács István festett. A freskó bal oldalán Szent István királyt ábrázolja valamint a magyar szenteket, amint felajánlják a koronát és a hazát Szűz Máriának és a kis Jézusnak. A jobb oldalon, pedig a magyar nép jeles képviselői hadvezérek, szerzetesek, egyserű paraszt és munkás emberek vannak, akik hódolnak Szűz Máriának és a kis Jézusnak. A templom-kápolna udvarán állt az a kőkereszt, amely a régi templom udvarán is ott állt, a korpusz akkor megsérült és 1982-ben, amikor újra felállították, új korpuszt is kapott a kőkereszt. 

1990. augusztus 1-én Hasulyó András vette át a plébánia irányítását. A plébános közreműködésével sorra újultak meg a Dombrádi Római Katolikus Egyházközséghez tartozó filiák templomai. 1992-ben Tiszakanyár, …. Kékcse, Tiszatelek …., Újdombrád …. . 2007-ben felújították a dombrádi plébániát. 

2010. augusztus 1-én Kerekes László atya személyében új plébánost kapott Dombrád. Ekkor Tiszatelek kivételével az összes filiát visszakapta Dombrád. 

2012. augusztus 1-én Gyetkó László atya váltotta fel Kerekes László atyát. Jelenleg is ő a plébános. 

2014 novemberére elkészült a Dombrádi Magyarok Nagyasszonya Katolikus templom teljes felújítása.

A legszembetűnőbb változás a felújított templom épülethez tornyot építettek, amely hozzávetőlegesen 23 méter magas, 2 harangos, rézkupolás.

2014. november 16-án Bosák Nándor püspök úr megszentelte az újonnan épült templomtornyot és a megújított templomot.

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Püspöki Hivatala Bosák Nándor püspök atya engedélyével 8 millió forinttal támogatta a torony megépítését.

A fennmaradó rész a költségvetésből saját megtakarításokból, a helyi önkormányzat, magánszemélyek és cégek, katolikus és református hívek adományaiból gyűlt össze. Ki-ki tehetségéhez, lehetőségeihez mérten segített: a „szegény asszony két fillérjétől" egészen a milliós összegig.

A templom felújítása során szükségessé vált a régi lambériás mennyezet elbontása és új gipszkartonos megoldás kialakítása, a belső világítás újragondo-lása is. Sikerült megvalósítani a templomudvar rendezését is.

Járólapos burkolat elhelyezését a torony körül, valamint a templom és a plébánia között új kerítést is építettek. A felújított templomépület átadása alkalmából az ünnepi szentmisét - amelyen a környékbeli katolikus papokon kívül a helyi református lelkipásztorok is jelen voltak - Bosák Nándor egyházmegyénk főpásztora mutatta be. 

A szentmisén Máté Csaba, a Dombrádon is szolgáló szabolcsveresmarti parókus ajándékával, egy új kehellyel misézett a püspök atya.

A szentmise bevezetéseként gyerekek köszöntötték a püspök atyát, majd 3 éneket adott elő a helyi Református Egyházközség Énekkara. Ezt követően Beregi Kiss Magdolna erre az alkalomra írott versét szavalta el. A szentmise végén a püspök atya „Pro Communitate Christiana" – A keresztény közösségért – díjjal tüntette ki Kozmáné Kasza Veronika polgármestert és Ritli Jánosné dr. világi elnököt a közösség érdekében végzett munkájukért.