"Szabolcsban az újoncozást Finta Márton újoncozási biztos irányította. Szeptember 19-én kezdődött el az újoncozás Nagykállóban akkor, amikor még az önkéntes nemzetőrzászlóalj felállítása sem fejeződött be igazából. Október 6-ig 301 megyebeli újoncot avattak fel honvédnek , akik között még szép számmal voltak önkéntesek. Október 8-tól kezdődött el a tömeges újoncozás a megyében, 31-ig 1184 főt avattak fel honvédnek, akik között már csak 89 önkéntes akadt. Az elrendelt újoncozás 127 fő után 2 újonc állítását határozta meg. Hogy ez pontosan mekkora létszámot jelentett, úgy tűnik nehéz volt meghatározni. A hivatalos statisztikának számító Fényes Elek-munka alapján 3476 újoncot kellett Szabolcsnak kiállítania, Finta Márton 1849. május 10-én kelt összesítő jelentésében 3472 fővel számolt.
Batthyány szeptember 26-i utasítására - október 7-én határozatot hozott az újoncozás sorozás formájában történő kiszélesítésére. Ez azt jelentette, hogy a 18-21 éves korosztályok legényeivel az egyes települések elöljáróságai (vagy az általuk megbízott bizottság) sorsot húzattak, hogy kiteljen a kiszabott újonckvóta. Ezután azok, akik a „rövidebbet húzták" mentek az avató bizottság elé, ahol ténylegesen folyt az újoncozás, az alkalmasság elbírálása. Gyakran előfordult, hogy alkalmatlannak bizonyult egy-egy legény, helyette aztán újabb legényt kellett küldenie településének. Megengedett volt a helyettes állítása, amivel a módosabb gazdafiúk élhettek, hiszen a „rövidebbet húzó" legénynek, ha nem akaródzott honvédnek állnia, mélyen a zsebébe kellett nyúlnia, s megvásárolni általában valamelyik szegényebb földije hajlandóságát. Ebből elég sok bonyodalom származott a későbbiekben, így ez ellen a katonai igazgatás rendszeresen tiltakozott, de megszüntetését elérnie nem sikerült.
(Részlet Kedves Gyula: A 43. honvédzászlóalj írásából )
Írásában lejegyezte , hogy saját gyermekkorában bár ünnepelték március 15-ét, de csak annyit tudtak, hogy Petőfi, 12 pont , Kossuth s az ismeret köre itt bezárult. Leírta, hogy 1866-ban emlékeztek meg először március 15-ről, de csak szűk körben. 1898-tól az iskolában az igazgatók szünetet adtak, de nem mindenütt. 1945-tól az Országgyűlés állami ünnepnek nyilvánította , de 1949-től igazából csak a diákoknak lett ünnep.
Kutatta a levéltárat és minden forrást , hogy többet megtudjon a Dombrádi 48-as Honvédekről. Innen, illetve később Bene János könyvéből tudjuk, hogy esküt tett
május 24-én
Asztalos Ferenc 20 éves, református, nőtlen 5.1.2 Dombrádért sorsot húzott
Gyüre Ferenc 19 éves, református, nőtlen 5 láb 2 hüvelyk 1 vonal
Harsányi Ignác 20 éves, református, tanuló 5.4.3
Mátyás Imre 19 éves, református, nőtlen 5.2.1
Simon János 32 éves, református, nős 5.0.3
május 31-én
Baglyos Sándor 3 évre beállt az őrséghez s június 10-én tette le az esküt Nagykállóban.
június 4-én
Balla Sándor 19 éves, óhitű, nőtlen 5.5.0 Dombrádért sorsot húzott
június 10-én
Ágoston Pál 22 éves, református, nőtlen 5.2.0 10.zászlóalj
Káldy Károly 22 éves, református, nőtlen, földesúr 5.3.3
Október 6-án
Dóts János 22 éves, református, nőtlen 5.2.2
Október 19-én
Ágoston Dániel 20 éves, református, nőtlen 5.3.0 Dombrádért sorsot húzott ,43.zlj.
Asztalos Sándor , zsellér 20 éves, református, nőtlen 5.1.2 Dombrádért sorsot húzott
Berentsi Miklós , napszámos, 20 éves, református, nőtlen 5.4.1 Dombrádért sorsot húzott ,43.zlj.
Berentsi Gábor , zsellér , 22 éves, református, nőtlen 5.3.0 Dombrádért sorsot húzott, 43.zlj.
Gombos Dániel 21 éves, református, nőtlen 5.0.0 Tuzsérért sorsot húzott
Gombos György 22 éves, református, nőtlen 5.5.3 Dombrádért sorsot húzott ,43.zlj.
Gombos Imre, őrmester, 24 éves, református, nőtlen 6.6.1 Dombrádért sorsot húzott ,43.zlj.
Berentsi Sándor helyett ment el
Harsányi János 21 éves, református, nőtlen 5.0.3 Dombrádért sorsot húzott ,43.zlj.
Pásztor István 19 éves, református, nőtlen 5.3.2 Dombrádért sorsot húzott ,43.zlj.
Révész Ferenc 19 éves, református, nőtlen 5.0.2 Dombrádért sorsot húzott ,43.zlj.
Sándor Pál 19 éves, református, nőtlen 5.2.1 Dombrádért sorsot húzott ,43.zlj.
Tóth Ferenc 22 éves, református, nőtlen 5.1.2 Dombrádért sorsot húzott
Vas Sándor 22 éves, református, nőtlen 5.5.0 Dombrádért sorsot húzott, 43.zlj.
Veress Péter 20 éves, református, nőtlen 5.6.0 Dombrádért sorsot húzott ,43.zlj.
T Szántó András Öntelek
Ifj. Szántó András Öntelek
Márton Ferenc Öntelek
1848.október 31-én vonult be Berentsi Áron 22 éves, református,nőtlen 5.3.2 Dombrádért sorsot húzott ,43. zlj. majd 1848 november 14-én szintén Nagykállóban tette le az esküjét vele együtt
Ferenc Mihály Öntelek , izraelita vallású
Nagy Ferenc , földműves, 19 éves, református, nőtlen 5.2.0 Dombrádért sorsot húzott , 43. zlj.
Nagy Sándor 20 éves, református, nőtlen 5.6.2 Dombrádért sorsot húzott
Veress Sándor 20 éves, református, nőtlen 5.6.2 Dombrádért sorsot húzott , 43. zlj.
Varga János aki Belinszki Balázs Dögei lakos helyett vonult be.
1849.május 24-én tett esküt :
Asztalos Ferenc 20 éves, református, nőtlen ,5.1.2 Dombrádért sorsot húzott
Egy Szegedi írás szerint az alábbi volt a sorshúzás menete : sorsvonás előtt a számba jövő ifjakat először korosztályok szerint összeírták, majd ahányan voltak, annyi pálcikát vagy lapocskát készítettek, ezekből minden egyes legénynek húznia kellett. Utána mindazokat, akik a helységre kivetett létszámnál alacsonyabb számot találtak kiemelni, a sorozok elé vittek.
A tanító úr csak a dédnagyapja , (no meg az én üknagyapám ) Veress Sándor magasságát jegyezte le , mely 5 láb 6 hüvelyk és 2 vonal, s kissé szomorúan 168 cm magasságnak gondolta , melyet egy újságcikk alapján számolt ki. A valóság azonban az, hogy a mai tudásuk alapján kb. 173,64-180 cm közöttinek felel meg.
Ezt támasztja alá a családi fotó, melyen termetes , magas embernek látszik. A képen jobb oldalt áll.
A többiek magasságát Bene János Szabolcsi honvédek aranykönyve c. könyvéből írtam le. 1 láb = a gyakorlatban általában 31,6 cm; 1″ = 2,54 cm.; egy vonal 0,2 cm
Feljegyezte a honvédek ruhatárát, mely köpeny, süveg, nyakravaló, ujjas, mellény, nadrág, szíj , csizma, fehér ruha, fogadói pénz ( zsold) .
Szabadságra is hazatérhettek a honvédek. Akit szabadságra engedtek a következő szövegű elbocsájtó levelet kapták kézbe: "..XY községbe hazabocsájtott folyó hó ..-nak reggeléig .Felelősséget vállal érte bíró vagy apa, jegyző vagy kántor, vagy saját maga. "
Dombrádiak közül 16-an voltak haza szabadságon. Azok akik mások helyett vonultak be, az alábbi szöveget találta lejegyezve tanító úr. " Nemes haza védelmére akarok lenni, beálltam helyettesnek 4 évre kisvárdai lakos Háda Jánosért 100 azaz egyszáz váltó forintért ."
 |
| Nagysándor József wikipedia |
Kutatásai szerint a Dombrádiak Nagysándor József tábornok alatt szolgáltak.
A tábornok Kossuth egyik leghíresebb katonája volt, bár csatákat nem nyert. A tokaji átkelés után 1849. augusztus 2-án Debrecen mellett megütközött a hatszoros túlerőben lévő cári sereggel, amelytől vereséget szenvedett. A fegyverletétel 1849.augusztus 13-a volt Világosnál. Sarkadon fogolytábor volt, ahonnan a tábornokokat Gyulára, a tiszteket Sarkadon hagyták, a legénységet Zaránd határához terelték. A foglyokat kozák lovasok kísérték, itt szökött meg útközben Veress Sándor . A tanító úr tudni véli a szökés körülményeit, melyet valószínű, hogy a család szájról szájra adott át. Ezek szerint az út egy erdőségen keresztül vezetett. Egy sűrűbb részén a kozák lovának kantárszárát erősen megráncigálta, a ló két lábra állt, így lehetősége volt az erdőbe beugrani. A kozák lovas utána ugratott, sőt a pikáját ( hosszú lándzsaszerű bot) borjujába ( hátbőrönd ) vágta , de aztán visszatért a kísérethez. Reggelre több hadifogollyal is találkozott az erdőben.
1851 évében sok esküvő volt a településen, melyről azt gyanította, hogy sok katonát besoroztak az osztrák hadseregbe, de aki nős volt itthon maradt.
Sejtelmeit megpróbálta alátámasztani a Református Anyakönyvekből, eszerint 1850-ben 27 esküvő volt, 1851-ben 33, 1852-ben pedig 11 esküvő volt a településen.
Kísérletet tett a honvédek leszármazottainak felkutatására, de ez sajnos nem vezetett eredményre. Egy cikk alapján jegyezte le, hogy Pethő Menyhért dombrádi orvos 1850-ben kézírásos antológiát írt ( versgyűjtemény )
Veress Sándor tanító úr érdemei közé tartozik, hogy a Rákóczi úton egy táblácskán ott olvashatjuk a '48-as honvédek neveit.
Még emlékszem rá, hogy jómagam és sok Dombrádi lakos fáklyás felvonulással és gyertyaégetéssel is megemlékeztek a fent említett parkban a hős honvédekre, mely sajnos mára már feledésbe merült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése