A több ezer éves Dombrád

Dombrád Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Rétköz északkeleti részén fekszik, 103 méter magasságban a tengerszint felett. Északi határa a Tisza folyó, amely egyben a megye határa is. Északkelet felől Tiszakanyár, kelet felől Pátroha, délről Gégény, délnyugati és nyugati irányból Demecser, Kék, Beszterec és Tiszatelek községek közigazgatási területe határolja.
A terület ősidőktől kezdve ingoványos, mocsaras , lápos területet képzett , így sok ősállatnak lett a temetője is. A felszínre került ősállati maradványok Horváth József jegyzetei szerint a Debreceni Déry- Múzeumba kerültek.

Kelta kor

A települést talán legkorábban a Kelták lakták.Legalább is a leletek alapján ezt biztosan kijelenthetjük.Az emberfejekkel díszített kelta edény Dombrádról (Tiszahát) származik, mely a Jósa András múzeumban látható. Erről többet itt olvashatunk:  Jósa András Múzeum
A századelőn előkerült edények, kőbalta és anyagedények, a nyíregyházi Jósa András múzeumba kerültek be.Szintén Horváth úr jegyzetei alapján az előkerült edényeket ő maga a La Téne-korszak középső szakaszába sorolta, melyek Kelta törzs embereinek kezeiből kerültek ki.



Nemrégiben vélhetően ugyanerről a helyről még egy kincs bukkant elő!

Az edényt még 10 évvel ezelőtt találta egy helybéli , aki azt kaspónak használta. Mikor megtudta, hogy a "kaspó" közel 2600 éves azt felajánlotta a Jósa András múzeumnak. Vélhetően a két tárgy így egymás mellé került a múzeumban.

A község mai főutcáját még a református templom helyén is víz borította. A főutcai telkeken végzett kútfúrások alkalmával 5-6 méter mélységben is kerültek elő facsobakok, melyeket víz iszapolt be.

A templom csúcsa egy magasságban volt a régi Orosz- féle kastély mellett húzódó töltés tetejével.

A legrégebbi leletekből megállapítható, hogy azok a a település délnyugati lapályán és az északkeleti homokdombokon lelhetők fel, az első községszerű településnyomai a mai temetődob környékére vezetnek.

A kelták után nics feljegyzés kik lakták a települést, az első fennmaradt írásos felejgyzés 1067-ből maradt fenn.

Közép és Árpád- kor

Dombrád lakossága 1067-ben 14 család volt,ekkor említi egy oklevél. 

Arról kevesebben tudnak, hogy a Százdi apátság alapítólevelében olvashatunk Dombrádról, több más település nevével együtt. Az egykori apátságot még 1067-ben Aba nemzetségbeli Péter alapította és Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.Sok egyéb javakkal együtt Damarad pusztán élő 14 család feladata a fahordás volt a monostor számára.Az apátság valószínűleg a tatárjáráskor pusztult el. Az alapító oklevél azonban egy a IV. Béla király által 1267-ben kiállított átiratban fennmaradt.

 "In nomine Sancte et Individue Trinitatis Petrus Dei Gracia Comes. Producencia antiquorum sapientum et consuetudo obtinuit, utsi quispiam cuilibet persone in Regno Pannonico quid stabilire decreverit, et quid stabile fore velit, id prelibati Regis licencia et omnium tam Principum, quam Episcoporum testimonio, et sub huiusmodi cirografo debeat memorie commendare temporibus futuris. Quam consuetudinem racionabilem considerans, Ego Petrus hoc scriptum fleri postulavi ad recordacionem et comfirmacionem temporibus presentibus et futuris Omnibus ergo Christianis notum esse desidero, quod Ego Petrus eterne retribucionis munere monasterium Sancte Marie Jesu Christo chooperante construxi, quod dicitur Zasty, idque iuxta posse dotavi agris, pascuis, pratis, aratoribus, vinitoribus, bobus, ovibus iumentis, porcis, apibus, et ceteris necessariis ad supradictum Zasty "

...." Do predium Damarad, et in eo quatuordecim familias Monasterio, ut portent asseres ad choperiendum monasterium...."

 "Az osztatlan szent háromság nevében Péter ,Isten kegyelméből comes A régi bölcsek szorgalma és a szokás azt határozták, hogy bárki akárkinek Magyarországon valamit birtokáúl szánt, és valamit elhatározott, az a fenti ország királyának engedelmével, valamint úgy az összes főurak mint főpapok tanúságával e fajta kéziratban adassék a jövendő idő emlékezetére. Mely szokást helyesnek vélvén, én Péter ezt az írást kértem készíttetni, megerősítésére és emlékezetére a jelen és jövendő időnek. Tehát Krisztus minden hívének tudtul kívánom adni, hogy én Péter (bízva) az örökkévalóság megtérítésében, Jézus Krisztus segítségével szent Máriának monostort alapítottam, mely Zastynak neveztetik, és azt tehetségem szerint megajándékoztam szántóföldekkel, legelőkkel, mezőkkel, föld- és szőlőművesekkel, ökrökkel, juhokkal, igavonó barmokkal, sertésekkel, méhekkel, és egyéb e Zastyhoz szükségesekkel "

..." Adom a monostornak Damarad pusztát,( avagy birtok )  és rajta 14 családot, hogy a monostor építéséhez gerendát szállítsanak..."

Az említett oklevélben azt tovább olvasva az áll, hogy .. " et do predium Suruk cum capella Sancti Martini. Sunt autem ibi Hungarii.." vagyis "...és adom Zsurk pusztát Szent Márton kápolnájával . Itt azonban magyarok laknak.. " Azaz, ha Dombrádnak is magyar lakta lakosai lettek volna, nem hangsúlyozná az oklevél Zsurk lakosságának magyar voltát.

 Ezt követően sokáig nem hallani Dombrádról, majd csak 1287-ben IV. László oklevelében bukkan fel, még mindig Damarad neven. 1289-07-27 Buda. IV. László király meghagyja a váradi káptalannak, hogy az ellene fellázadt Kozma [Cosma] fiának: Pálnak és testvéreinek Dombrád [Damarad], Dob (?) [Dobos] és Beszterec [Byztruch] nevű, Szabolcs megyében a Tisza mellett fekvő birtokaiba Ubul fiát: Mihály ispánt és fiait: István és Pál mestereket iktassa be. Kijelölt királyi ember: Jula fia Jurk. 

 A szóban forgó oklevél, a második sor végén Damarad neve.

1440;1455;1457;1518. Oklevelek évei, melyben említik Dombrád települést. Némelyik eredeti, némelyik tartalmi átírásnak köszönhetően maradt fenn. 

Oklevelek megtekintése 

1931-ben még úgy írnak Dombrádról, hogy az Árpádok idejében Dombrád nem volt castrum, azaz vár, sem oppidium , vagyis erősség, de még villa, vagyis falu sem, hanem csak puszta, amelynek lakosságát 14 család tette ki. 

Horváth József jegyzeteiben úgy fogalmaz, hogy a hagyomány szerint Dombrád első temploma huszita templom volt, de ez nem bizonyított. A husziták Zsigmond idejében a XV.században gyakran megfordultak Szabolcsban, de hogy a temető dombon épült legrégibb templomot kik építették, csak alapos ásatásokkal lehetne bizonyítani. A katolikus tizedjegyzékben 1332-1337 évben már szerepel Damarad = Dombrád neve, 1359-ben lelkészkedő papot Miklósnak hívták.

Pápai tizedjegyzék

 Az 1930-as években a sírásások során  látható váltak bolthajtások, azt mutatták, hogy ott minden bizonnyal egy templom alapjai voltak. 

(Horváth József  1931)

Közel 86 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az úgynevezett Régi temetőben ásatás történjen, mely alapján sikerült megtalálni egy Árpád kori templom alapjait.    

2015.május 18-19-én Jakab Attila a Jósa András múzeum régészeti osztályvezetője és kis csapata végezték el a szóban forgó ásatást, melynek eredményét 2016.április 19-én ismertette. ( Árpád-kor 1000-1301)

A régész bevezetőjében elmondta, hogy oklevelek alapján tudjuk, hogy 1067-ben 14 család élt a településen, így létszámilag kicsi az esélye annak, hogy ők már templomot építettek volna. A Pápai tizedjegyzék alapján 1334-1335-ben már templomos hely volt. Miklós nevű papját 1359-ben említik.

Az ásatás célja annak megállapítása volt, hogy igazak-e azok a régi hagyományok, melyek szerint a Régi temető területén állt Dombrád első temploma. A hagyomány szerint a település elpusztult, első templomát a husziták építették. Ez azonban csak egy széles körben elterjedt hagyomány, melynek valóságalapja nincs. Így abból kell kiindulnunk, hogy a történeti adatok alapján 1067 és 1334 között épülhetett a templom, közelebbről valószínűleg  az 1200-1300 as években. A katolikusok által emelt épület tengelye nyugat-keleti volt; a kor szokásának megfelelően. A középkori templomok tere két fő részre tagolódott. Keleten volt a szentély, ahol a papok tartózkodtak, nyugaton a hajó; ahol a hívek állva hallgatták a miséket.  A két részt az úgynevezett diadalív választotta el egymástól. 

 A temetődomb sajátos helyzete miatt, mivel az még jelenleg is használatban van, helyszűkében voltak egy komolyabb ásatás elvégzéséhez. A régészek abból indultak ki,hogy az úton felfelé haladva a dombtető irányába a sírokra visszatemetett föld összetétele alapján következtetni lehet az egykori templom helyére. Így pl.az emberi csontmaradványok , habarcs- és a téglatöredékek, melyek a dombtető felé haladva egyre gyakoribbá válnak. 

                        

Összesen 4 szelvényt  ástak ki vélelmezve a templom nyugat-keleti tájolását. A temető dombtető felé haladva először az úton sikerült egy szelvényt ásni, 420 cm x 100 cm -es nagyságban s ebben a szelvényben kb. 120 cm mélyen feltárásra került  egy döngölt agyagalap , melyre a templom tégláit helyezték a korabeli építők. Mérete 125 x 90 x 40 cm-es . A döngölt agyagalapot pedig úgy kapták, hogy először ástak egy árkot és ebbe tömködték az agyagot . Erre statikai okokból volt szükség, hogy a homokos talajban az épületnek szilárd alapja legyen.Erre épültek fel később a téglafalak. Az agyagalap Ny-K.i irányú volt, s az épület déli alapfalát alkotta. Ezen kívül további két szelvényt ástak még a régészek, melyekkel egyrészt megállapították, hogy merre nem érdemes tovább ásni, illetve azt is, hogy a temetődomb útjában ha tovább ásnának, jó eséllyel elmondhatnák, hogy ott még a templom érintetlen, mivel nem bolygatták meg sírokkal. Tekintettel azonban arra, hogy igen keskeny sáv lenne az a terület a sírok között ásni lehetne, így az jelenleg nem kutatható. Ha ezt a szóban forgó részt meglehetne vizsgálni, akkor meg lehetne mondani, milyen széles volt a templom pontosan. 

A negyedik szelvényt 160 cm mélységig  ásták ki, melyből elkerült egy teljesen ép, érintetlen Árpád-kori tégla, mely Helytörténeti Gyűjteményben kiállítható . Ez egy jellegzetes, keskeny, lapos tégla  volt. Ebben a szelvényben eredeti helyzetben fekvő, kötésben lévő téglák - falmaradványok - kerültek elő , melyek szintén döngölt agyagalapra kerültek anno. A szintadatok alapján megállapítható, hogy az itt talált fal, és a már említett agyagalap egy szinten vannak, azaz ugyanahhoz az épülethez - templomhoz -   tartoztak. Érdekessége a dolognak, hogy a két falmaradvány is előkerült egymás közeléből, ám jellegük némileg eltérő volt. Ez alapján felvethető, hogy a templom talán talán két periódusban épült. A nyugaton és a keleten talált épületmaradványok távolsága közel 11 m volt, azaz legalább ilyen hosszú volt nyugat-kelet irányban az egykori épület.  Összefoglalásképpen elmondható, hogy az ásatás megerősítette, hogy itt egykoron templom állt, de pontos korát, méretét megállapítani jelenleg nem lehet, csak vélelmezni. 

A Dombrádon talált régészeti gyűjteményekről és lelőhelyekről bővebben  Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga című könyvében ír. 

Amiről olvashatunk 

1. Borzastető 

2. Égető-hegy 

3. Erzsébet utcai homokbánya 

Az Erzsébet utcából névtelen dűlőút vezetett a Tisza gátja felé. Az út bal oldalán szőlő volt, a jobb oldalon kb. 15 holdas homokdomb emelkedett ki a környező vizes területből. E domb nyugati oldalán nyitottak bányát. Petróczy József 1957-től kezdve figyelte a munkát. 1959-ig szerinte 7 nagy tűzhely pusztult itt el Árpád-kori cserepekkel. Ezek a helyszínre kiszálló, s kisebb próbaásatást végző Csallány Dezső szerint a bánya keleti felében mintegy 1 m mélyen voltak. Az 1958-ig Petróczy József által talált cserepeket Csallány Dezső vitte be a múzeumba. 

4. Kacsavár 

5. Mogyorós 

6. Ontelek 

7. Templom 

8. Zsőce 

Természetesen mindegyik bejegyzésről található információ ,leírás A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga című könyvben . 

Az 1556-os dézsmajegyzék ( Balogh István 1958) alapján tudjuk , hogy  négy dézsmakerületben 143 lakott falu volt, legtöbb a nagy kállóiban (42) és a kisvárdaiban (54), a dadái és nádudvari járásban egyaránt 24—24 falu állott. E két utóbbi járás sokkal népesebb, mint a Nyírségen levő kállói és kisvárdai. Ebben az időben a település lélekszáma Dombrádon 105-150 , míg Önteleké 55 körül tehető.  A tizedfizető háztartások számát öttel szorozták, hogy a lélekszámot megkapják.

            

Ontelek     :  bárány és gabonadézsma  4,csak bárány - keresztény pénzt fizet 7, összesen 11 
Lélekszám 55

Dombrád : bárány és gabonadézsma 10,csak bárány 2, keresztény pénzt fizet 14,összesen  26 
Lélekszám 130  

Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában a helynevek magyarázata Szabólcs megye Dombrád községéből.

1. A Megyének kerületnek neve, hova a község tartozik?

Dombrád község fekszik Szabólcs Megyében,Kis Várdai járás határ szélen a Tisza partján, 1800 lakossal, kik nagyobb részt kivéve 30 Zsidó családot Református vallásúak.

2. A közösségnek hányféle neve él most, mellyik neve helybeli elterjedéssel?

Dombrád község csak is ezen egy néven ismeretes. Nevét való szinüleg onnan nyerte, miszerint régibb időkben a jelenleg temetőnek használt magaslatra építve az ima ház s néhány lakó házak, később a Családok szaporodván a domb vagy is magaslat elegend tért nem nyújtott kenteiének voltak ad dornb alá építkezni a hol jelenleg is a' község áll, és ezen elnevezést Dombrád innen származtatják. A mint ezt a ki kérdezet község öregjei elől adták.

3. Volt e' községnek hajdan más el nevezése?

Dombrád község mindig csak e' néven volt ismeretes.

4. A község mikor emlitettik leg korábban

Ki kérdeztetvén a község vénei 's némely kéznél lévő Armalisaktól ki tűnt az, hogy Dombrád község már 1600 elején létezett ámbár nem olly kiterjedéssen mint most létezik a keresztelési anya könyv vezettetni kezdetett 1773-ik évben a régibb anyakönyvek 1760 táján dühöngött tűzvész martaléka lett.

5. Honnan népesítetett?

Bizonyosan tudni nem lehet azt, hogy hajdan honnan népesítetett ezen község, azonban való szinü, hogy az itt most is számos taggal dicsekedő Veres, Bagjos és Harsányi családról szaporodtak el.

6. A község határában el forduló topographiai nevek Például a falu alatt lévő paptava, balaton, bánhomokja Aszalóska Orszó zátony mortvahát, páré szegmalom ér, füzes ér pólza szeg ricske kert, tésen szeg, valapérszög, vadkanos, Nétóla, hosszú dombvíz nagy korong, oroszkorongja, Laczi korongja, Vajda aszója, ebes láp, melly maga 430 hóld kiterjedésű karhalom Zsöcze borgászkató hosszú szeg erehát Jozsa óla hagymáskert kórogy szöcske tájéka, szállás, Dombrádverme, Márton szállása pepőcse homoka, remete Czigányváros kovács homoka, Darna Bazsa homoka, egres mocsár, Szobolyóla baraczkos láztájéka, Zergék délé homoka, Csatfenék, általkelő galambos, szénajtó, debásztava kerek déd rakotja poklostelek, veres hegy málé sziget, Kacsa vár, Nagy láp, nagyhomok, fúvás, füz gallos, ekeres, tőgyess láp.

Végre Dombrád községet és határát Északról a Tisza folyó, délről a Járás, keletről a ticcze folyók veszik körül, a határait jelölik a két utóbbi folyó. A nemrégiben készült Csatornákon Berezel községénél a Tiszába vezettetik le; továbbá 1855-k

évtől mensis a tisza Szabályozási munkálat megkezdé­sétől Dombrád község határában keresztül vonuló másfél mértföld vagyis 6000 öl hosszú töltés által a Tisza vizétől mintegy 9000 hóld föld mentetett meg és tétetett termékennyé.

Dombrád község határos Ontelek, Czigánd,Halász, Demecser, Gégény és Pátroha községek határával. —

Kelt Dombrádon 1864 April 19.

Dombrád 1889-ben egyesült Öntelekkel, azóta egy települést képez.