Az egyház és iskola kapcsolata az 1820-as években

Kattints a képre

Az anyakönyvekben sokszor nem csak a népesség anyakönyvi vezetését dokumentálták.Mivel sokszor hiánycikk volt a papír és drága is volt, ezért sok helyen találkozhatunk az anyakönyvek oldalaira tett egyéb bejegyzésekkel is.  Az 1773-ban megkezdett anyakönyveinkben is található ilyen feljegyzés , több oldalon is. A lapokon található szövegek a Tiszántúli Református Egyházkerület 1820-as és 1830-as évekből származó jegyzőkönyvei és határozatai (úgynevezett "Canones" vagy "Rendelések"). A szövegek Dombrádra, Ököritóra és a környező településekre vonatkozó egyházigazgatási, erkölcsi és oktatási szabályokat rögzítenek.

Dombrád nevének eredetéről

Ha valaki Dombrád település elnevezéséről próbál olvasni, akkor szinte biztosan egy általánosan elfogadott és senki által nem vitatott tényként kezeli, hogy neve szláv eredetű. Alapszava tölgy jelentésű, de a magyar nyelvű helynévadás szerint alakult. 

Ez az általánosan elfogadott nézet. 

Fontos megjegyeznem, hogy az alábbi gondolat saját elméletem és tudományosan nem bizonyított, de mindenképpen gondolkodásra adhat okot.

  

Szóval, mi a helyzet ha a fenti név eredete nyelvtanilag nem igazolja Dombrád tölgy illetve szláv eredet kapcsolatát  ? 

A kocsácsos tölgyfa

A sétakertben lévő tölgyfákról néhány gondolat.  

A tölgyfa tövében egy tábla jelzi, hogy a fa 2013 évben volt 123 éves.

Én úgy gondolom, hogy az 1890-es év talán nem pontos, és inkább gondolnám, hogy a fákat 1896-ban  ültethették az alábbiak szerint.   

A honfoglalás ezredik évfordulóját 1896-ban országszerte megünnepelték.

 Az országos és törvényhatósági rendezvények, az egyletek és intézmények megemlékezései mellett a közigazgatás alsó szintjén, a községekben is ünnepélyes eseményekkel tisztelegtek a magyarság sorsát döntően meghatározó történelmi tett előtt.

Dombrádiak Ohioban

Dombrádiak Ohioban 

Bizonyára emlékeztek rá hogy valamikor májusban közzétettem egy posztot az egyik Facebook csoportban. Ebben a posztban egy bizonyos Marika néniről volt szó, akinek a képét és kézi munkáit Ohio egyik éttermében láthattuk.

Megfejtettük a talányt és kiderült hogy a nénit Nagy Sándornénak hívják és Dombrádon lakik. A lánya él kint Amerikában Ohioban és a Balaton elnevezésű étteremben dolgozik. 

Nemrégiben az ügynek folytatása volt, ugyanis a majd egy évvel ezelőtt Dombrádra látogató Harriet L. Russell néhány hete arról tájékoztatott,  hogy ez év szeptember 15-én került megrendezésre a Szent Erzsébet római katolikus magyar egyház közösség szervezésében a kint élő  magyarok találkozója. A rendezvény apropója volt hogy az ételeket a  Balaton étterem biztosította. Az esemény előtt beszéltünk és kiderült, hogy alig pár tíz kilométerre van tőlük az étterem. 

Adva volt, hogy húgával Emily Russellal ellátogassanak erre a rendezvényre ahol személyesen is találkozhattak Nagy Sándorné lányával Máriával. ( ők láthatók együtt  a képen ) 

Magyarok az Amerikai Egyesült Államokban.

Ehhez a wikipedia történeti olvasmányát ajánlom figyelmetekbe a lenti linkre kattintva. 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarok_az_Amerikai_Egyes%C3%BClt_%C3%81llamokban

Végezetül a találkozóról kaptam pár képet is, melyet az alábbi linken tudtok megnézni :) 

Néhány kép a találkozóról 👈 melyet köszönünk ! 

Remek dolog látni, hogy a kint élő magyarok mennyire komolyan élik meg  az " Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez testvér ne légy hűtlen soha ! " jelmondatot. 

Jó egészséget és még sok örömöt kívánunk az Óhazából ! 

Virtuális séta

https://digicart.hu/vs_photos/dombrad   👈

2020 évben drónnal készült technológiával már bemutattam városunk főbb nevezetességeit , úgymint a Református templomot , a Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus templomot  és a Horváth József  Alkotóházat.  A videóban olyan perspektívát láthattunk, amit e technológia nélkül nem sikerült volna megvalósítani. 

A videó rövid és lényegre törő volt. Emlékeztetőül.  

Azóta eltelt közel 4 év és Veress Sándor Dombrádi származású mérnök segítségével egy újabb szemszögből nyílt lehetőség bemutatni a három helyszínt.  A mostani munka időkorlát nélküli. Addig nézelődhetünk a termekben,  a szent helyeken, ameddig csak kedvünk tartja. Elidőzhetünk és egy képet, vagy tárgyat közelebbről is szemügyre vehetünk, megcsodálhatunk. Elmerülhetünk a református templom belső csendjében, miközben megcsodálhatjuk annak minden zegzugát. Hasonlóképpen a katolikus templom belső termében.  

Aki már volt a katolikus templom belső termében, már megcsodálhatta  a templom freskóját, s talán elgondolkodhatott, ki festette, mit üzen nekünk? Az információs gombra kattintva erre is választ kapunk. A teremben ráközelíthetünk a freskó részleteire, és egyéb tárgyakra is.  

Ugyanígy a Horváth József Alkotóház termeiben is sétálhatunk kedvünk szerint. 

Az időben visszautazhatunk gondolatban. Nagyapáink, nagymamáink életébe nyerhetünk betekintést a használati tárgyaikon keresztül. A  hatezer éves Dombrád egykori életterét is láthatjuk. 

Néhány jó tanács: 

Lehetőség szerint asztali gépen, vagy nagy monitoron, okostévé internetes verzióján látogassuk meg az oldalt. Használjunk teljes képernyőképet. A képernyő alján lévő ikonokat bátran próbáljuk ki . A navigáláshoz a kép jobb felső sarkában lévő lenyíló ablakot is használhatjuk. Az " I " betű , információs gomb, melynek megnyomásával hívhatjuk elő a szöveges tartalmat. Az egér mozgatásával körbenézhetünk, a görgőjével ráközelíthetünk a  képre. A fehér pontokra kattintsunk rá nyugodtan, ezzel más szemszögből is láthatjuk a termeket. Ugyanígy a fényképező ikonokra és nyilakra kattintva is más módokat hívhatunk elő.  A zöld és lila pontokra kattintva újabb képek kerülnek elő. 

Nagyon nagy köszönettel tartozom Veress Sándornak az áldozatos munkájáért !

Mindenkinek jó szórakozást és élvezetes kirándulást kívánok a 👉 Dombrádi virtuális sétához ! ( itt a szövegre kell kattintani ) 

A Dombrádi Szűcs Péter családtörténete

Ezt az írást Harriet L. Russellnek ajánlom, amiért szép kora ellenére őseinek  keresése végett Dombrádra látogatott. ( 2023. november 2) 

Harriet L. Russel

 " Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez testvér ne légy hűtlen soha ! "  üzeni a Székely kapu felirata. 

Harriet L. Russell Dombrádra látogatott, hogy Szűcs Péter nevű őse után kutasson. Mivel az ősi fejfák már nincsenek meg, ezért így ez sikertelenül maradt. Számomra megtisztelő, hogy valaki több ezer kilométert tegyen meg csak hogy gyökerei után kutathasson. Ezért gondoltam, segítek neki. 

Dombrád mintegy 6 ezer éve lakott település, erre utalnak a régészeti leletek. Az első írásos emlék azonban 1067-ből való. 

A Százdi apátság alapítólevelében szerepel a település neve, akkor még Damarad néven. A településnek 14 családja volt akiknek az volt a feladata hogy fagerendákat szállítsanak az apátság építkezéséhez. Ezt követően néhány száz év telt el úgy, hogy szinte semmit nem tudunk kik éltek a településen. Csak a településért pereskedő urak nevei maradtak fenn az utókorra. Egy rege szerint a tatárjárás idején, a horda elfoglalta a településtől nem messze lévő Kacsa várát. A vár ura Nyakas Mihály volt. 

In Memoriam dr. Ritli Jánosné dr.

dr. Ritli Jánosné dr. meghatározó személyisége volt életünknek. Nemcsak megjelenésével, kedves személyiségével volt jelen az életünkben, hanem tevékeny részese volt a mindennapi problémák megoldásának, a karitatív tevékenységnek, az emberek egészségének megőrzéséért folytatott munkának. 

Életében a család, a szülőföld iránti hűség nem csupán létező valóság, hanem állandóság volt mindvégig, amely nem ismerte az évszakokat, a napszakokat, nem számolta a kilométereket, nem sajnálta az áldozatot, nem mérte az időt és az éveket, hanem mindennapi cselekedetekben öltött testet. 

Dombrád 2020

Az első írásos emlékezés Damarad faluról immár 953 esztendős. Azóta már Dombrád nevével ékeskedik, s a mi szép településünk immár húsz esztendeje városi ranggal dicsekedhet. Régóta dédelgetett vágyam volt egy kis filmecske elkészítése, mely bár nem teljes mértékben, de szívem szerint mutatja be kis városunk szépségét és varázsát.

Egy minapi alkalommal négy helyszínen sikerült a felvételeket megcselekednünk. Az ily módon elkészült mintegy harminc perces mozgókép egy rövidített, ötperces változatában kínáltatik a közönség elé. A YouTube-on feljegyeztem, mely helyeken készíttettek a képek, ám hiszem, hogy minden igaz Dombrádi első látásra megismeri a helyszíneket, hol jártunk és forgattunk.

Ezúton is hálaimámat mondom Kovács Ádám barátomnak, ki időt szakított miránk, valamint köszönetemet adom fiamnak, Karászi Rolandnak 💗, ki a videó szerkesztésében mesteri munkát végzett.

Honfoglaló magyarok genetikai elemzése

Mostanában egyre több cikk jelenik meg olyan archaikus kutatások  eredményeiről ,melyeket a modern tudomány eszközeivel fedeztek fel, állapítanak meg immáron tényként. Gondolok itt elsősorban a több száz, esetleg ezer évvel ezelőtt előttünk élő őseink DNS alapon történő kutatásaira. Talán mindenki olvasta vagy éppen hallotta , amikor pl. 2018-ban III. Béla Árpád-házi királyunk DNS-t azonosították. Az Árpád-ház  eredetének kutatásán kívül egy másik fontos téma is érdekli a kutatókat, ez pedig a honfoglaló magyarok eredete. Ebben a témában a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tár egyik kiemelkedő kutatója dr. Fóthi Erzsébet. S miért is érdekelhet ez minket ?  Csak azért, mert a Rétközben és a Bodrogközben gazdag honfoglalás kori sírjaink vannak, melyek alkalmasak voltak többek között arra, hogy belőlük megfelelő DNS-t azonosítsanak.  Ő pedig pont ezt tette és teszi jelenleg is . Ezt kutatja.  Immár közel 4 éve foglalkozik a témával és  ez év januárjában  meg is jelent egy újabb cikke. Angol nyelven, de google fordítóval szépen értelmezhető.

S ami lényeg. Lehetőség nyílt arra, hogy a téma szakértője személyesen Dombrádon előadást tartson.  

Írása publikálva :
https://link.springer.com

Egy kivételes edény Dombrádról

Régi vágyunk teljesült azáltal, hogy több év után ha rövid időre is, de visszakaptuk azt a Kelta edényt, melyet 2011-ben találtak Dombrád határában. 

Az edényről viszonylag hosszú értekezést írt Almássy Katalin Egy kivételes edény Dombrádról címmel. 

2019. június 22-én mintegy két hétre kölcsön kapta településünk a Nyíregyházi Jósa Andás múzeumtól, így a nagyközönség is megtekintheti a Horváth József alkotóház kiállítási termében. 

dr.Sipos József címzetes egyetemi tanár

Dr.Sipos József ez év június 1-től immár címzetes egyetemi tanár úrat mindenki ismeri Dombrádon. Mindenki ismeri s mégis oly keveset tudunk róla. Talán Ő maga is közrejátszik ebben, hiszen csendes , visszahuzódó, másokon mindig segíteni akaró emberként ismerhetjük. Tudjuk, hogy tanár , hogy Szegeden tanít az egyetemen , imádja a történelmet, ezen belül is egy adott korszakot. Nagyon szereti Dombrádot és  a Dombrádiakat. 

Láczay Györgyné

Láczay Györgyné született Nagy Ilona nyugalmazott tanár visszaemlékezéseiből

Gyémántdiplomám küszöbén

2018. január 22.-én kezdtem el ezt a visszaemlékezést. A televízió, a rádió, az újságok, mint minden évben szépen méltatják Kölcsey Ferencet, (Szatmárcseke), nemzeti imádságunkat, a Himnuszt, a temetőben Kölcsey emlékhelyét, ami mint minden évben, most is át meg áthatja szívemet - lelkemet. De 1973-ban, amikor Dombrádra kerültem tanítani, az első iskolai tanévnyitó ünnepségen a Himnusz éneklése különleges érzést váltott ki belőlem. Nagyon boldog voltam, hiszen szülőfalumban, egykori iskolámban, ifjúságom színhelyén kezdtem el dolgozni a férjemmel együtt, Láczay Györggyel. Ő lett a körzeti általános iskola igazgatója. Ide tartozott Kistiszahát, Újdombrád, későbbiekben, 1 év múlva, 1974-ben Tiszakanyár is (iskolák, napközi, óvodák).

Olyan indíttatást kaptam drága szüleimtől, nagytiszteletű tanáraimtól, ami nem feledhető, de emlékét is csak felsőfokon lehet feldolgozni. Illés Károly szigorú, de mélyen tisztelt igazgatómtól, Tarr Mária osztályfőnökömtől, zseniális matematikatanártól, Orosz Mária csodás magyar óráitól, Dr. Bereczky Zsigmond zenepedagógustól.

A multnak árnyai

dr. Heiszler József 

1819.február 21-én született Nagykárolyban. Római katolikus szülők gyermeke, akik őt a kegyesrendiek kezére bízták. Magasabb kiképeztetését a rend költségén végezte, 24 éves korában bölcseleti doktor lett és pappá szenteltetett föl. 1848 előtt a kegyesrendiek pesti gimnáziumában működött mint tanár. 1848-ban mint önkéntes vett részt a Jellachich elleni hadjáratban; de ennek végeztével lába megromolván, elhagyta a visszavonuló hadsereget és 1849-ben a csornai ütközet után Vámosra vonult vissza Pap Istvánhoz, akinek barátságát már előbb bírta és ennek ellenzése dacára áttért Veszprémben az református egyház kebelébe, majd alkalmaztatott ugyanazon egyházmegyében Oláh János péceli lelkész mellett segédül. Nemsokára az egyházmegye színe előtt oly kitűnő vizsgát tett, hogy 1850 nyarán Pápán megválasztották teológiai tanárnak. A héber exegézis, régiség és egyháztörténelem voltak szaktárgyai. Négy évig tanított Pápán mint rendes tanár, midőn Kerkapoly Károly bölcselettanár izgatásaira az öregebb tanárok részéről kellemetlen ellenhatásra talált, mely összetüzésre adott okot; az egyházmegye ugyan neki adott igazat, Heiszler azonban nem maradt tanszékén, hanem a lelkészi pályára lépett. 1854-ben a mocsoládi (Somogy megye) lelkészi hivatalt fogadta el; innét másfél év mulva Gyönkre ment az ottani magyar és német gyülekezet papjának.

A Don-kanyarban elesett dombrádiak

Országszerte megemlékezéseket tartanak a doni katasztrófa 75. évfordulója alkalmából. Emiatt kértem fel Maklári Sándor barátomat  arra , hogy röviden írja meg kutatásainak eredményét a Dombrádról származó hősök vonatkozásában, némi kitekintéssel a történelemre hagyatkozva.  

Az alábbiakban az ő általa kutatott eremdényeit teszem közzé.

Dombrádról is számos katona harcolt, illetve halt hősi halált a Don-kanyarban. Írásomban róluk szeretnék megemlékezni és összefoglalni az odáig vezető utat.

Fekete Anna pere

Fekete Anna pere

Szinte napra pontosan 318 évvel ezelőtt zajlott Dienes Andrásné született Fekete Anna boszorkánysággal vádolt Dombrádi asszony pere. 

A rendelkezésünkre álló forrás  nagyrészt latin nyelvű, de azért mégis megtudhatunk belőle pár fontosabb részt. 

A per 1699.november 27-én volt Kisvárdában. A korban Krucsay Márton volt az alispán és Megyesi Tamás a magistratus, az a személy aki  hivatali méltóságot töltötte be ,ma hatósági személyként mondanám. 

Kacsa vára

Mielőtt Kacsa vár történetét elolvasnánk, szólnék pár szót a földvárakról .

 A földvárak menhelyül szolgáltak a népnek és egész Európában el vannak terjedve; hazánkban a honfoglalás alkalmával őseink sok ilyet találtak, de maguk is építettek. Ezeket szokták  Pogányvárnak,  földvárnak hívni, de  gyakori a  bolondvár, leányvár, tündérvár  elnevezés is.
Azok a várak, melyeket őseink itt találtak vagy ők maguk építettek az első századokban, szintén földből készültek; kővárakat inkább csak a tatárjárás után kezdtek emelni. 

Ezen várak nagyon különböző időkből erednek, alakjuk és nagyságuk is nagyon különbözik, abban azonban megegyeznek, hogy nem kő- vagy téglafal vette körül, hanem földből készült töltéssel és árokkal védekeztek. Szabolcs megyében gyakoriak az ingoványokba és nádasokba emelt földvárak.

Nemes Imre községi jegyző (1890) szerint egy Szilágyi nevű kéki gazdaembernek, sok év előtt igen magas korban elhalt atyja, fiatal korában Debreczenben járván, ott egy világtalan, 100 év körüli hegedősnek meséit hallgatta, a ki ezekkel kereste kenyerét, és midőn megtudta, hogy hallgatói között rétközi 397ember is van, elkeseredve panaszolta, hogy megvakulásának története a demecseri Lányok várával van összefüggésben.
Ugyanis a XVII. századnak a végén, a törökvilágban, mint ifjú egy úrnak a szolgálatában állott, kinek a Kacsavár volt a tanyája, mely a pátrohai határban néhány kilométer távolságra fekszik a demecseri vártól és szintén egyik szigetét tette a rengeteg rétközi mocsaraknak, és a mely két vár csak csolnakon közlekedhetett egymással.
A Kacsavár ura a törököktől szorongatva, kénytelen volt feleségével, szép leányával és kincseivel az erősebb demecseri Lányok-várába menekülni. Az öreg hegedős volt a csolnakos, s mikor már közel voltak a demecseri menedékhez, az úr mindkét szeme világától megfosztotta és a vízbe dobván, életét is elakarta emészteni, nehogy övéinek és kincseinek hollétét elárulhassa. Valahogy azonban megmenekült és mint hegedős tengette hosszú életét.  ( A Demecseri földvárról)

De még a török idők előtt a tatárjárás korában is fontos szerepet töltöttek be ezen szigetek, földvárak s igazából e kor mutatja meg, hogy már nem elég csupán földből várat emeleni.  A tatárok rabláncra fűzve vitték a lakosságot az országból. Olyan nagy volt a pusztítás, hogy a nemzet krónikása úgy jegyezte fel: „Magyarországot ebben az esztendőben, háromszáz évi fennállása után megsemmisítették a tatárok.” A Rétköz lakói a tengernyi víz nádasaiban, a szigetekre, a földvárakba menekültek. Állataikat is titkos járatokon, csapásokon, a biztonságos úsztatókon a szigetekre menekítették. Mindezek ismeretében most ismerjük meg Vajda Ferencz miként adja tovább az őseitől hallott népregét. 

Vajda Ferencz költő élete

Vajda Ferencz  életrajza azért rövid, mert nagyon keveset tudunk róla. Sipos Kálmán nagytiszteletű úr a neten barangolt úgy három-négy éve és talált egy régi pesti folyóiratot: Vasárnapi Ujság, Pest, 1857. dec. 27. Negyedik évfolyam 52. szám. A folyóirat 575. oldalán az „Irodalom és művészet” rovatban a következő közlemény olvasható: „Vajda Ferencz előfizetési fölhívást bocsátott szét „Tiszaparti han­gok" czimü 264 lapra terjedő versfűzérére. Előfizetési ár 1 pft., határidő 1858. jan. 12-ike.

 A mü jövő april l-re okvetlen megjelenend. Az előfizetés Jáger Károly nyomdászhoz Sárospatakra, vagy a szerzőhöz Dombrádra, mellynek utolsó postája Kis-Várda, intézendő.”

Az Ótemetői harangláb

2014 év elején , amikor először jártuk be az ótemetőt, az egykori temetődombot, álmodni sem mertük, hogy pár év múlva egy új Emlékhelynek ad majd otthont. Rengeteg Dombrádi tett azért, hogy Dombrád 950 éves évfordulóján egy igazán szép Harangláb és Dombrád címere fogadja a településre érkező helyieket és ide látogatókat.

Ezúton is szeretném megköszöni mindenkinek azt a sok munkát, mellyel hozzájárult Dombrád történelméhez. Külön szeretném kiemelni és megköszönni Tibor Oláh ácsmester munkáját, akinek a harangláb megalkotását köszönhetjük ! Kozmáné Kasza Veronika polgármester asszonynak pedig azt a hathatós közremüködést, melynek köszönhetően a címer is megszülethetett ! Külön köszönöm, hogy tett azért, hogy mindehez az anyagi háttér is biztosítva legyen. Nélküle valószinüleg nem valósíthattuk volna meg az elképzeléseinket.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim !

A mai napon - Dombrád 950 éves fennállásának évfordulója alkalmából rendezett ünnepség keretén belül - ismét jeles eseménynek lehetünk a résztvevői. Újabb emlékhellyel gazdagodott városunk. A Harangláb átadására, megszentelésére és megáldására kerül sor itt az Ótemetődombon, az egykori Templomdombon.

Az Ótemetődomb, ahol most összegyűltünk, Dombrád történetében nagy jelentőségű.

A kutatások szerint ez volt településünk egyik legrégebben lakott területe. A kedvező földrajzi adottságainak köszönhetően Dombrád már az ősidőktől kezdve lakott település. A múlt században a Régi-temetőből, a volt homokhordók területéről a Józsa András Múzeumba került bronz- és vaskori ill.középkori cserépedény maradványok azt bizonyítják, hogy az itt lévő dombokat különféle népek lakták, Így ;kelták, gótok,burgundok,vandálok, gepidák,avarok, szlávok, kazárok, kabarok stb,

Biztos forrásból tudjuk,hogy a középkorban is a négy dombon és Ónteleken, azaz a mai Önteleken volt a település központi része. Elsősorban e dombok nyugati oldalán telepedtek le,mert ott védve voltak a térségünkben uralkodó észak-keleti hideg széltől, melegítette őket a délutáni napsütés, és ott volt egy nagyobb tó ,a mai Nagy-és Kis -Balaton .

Itt, az Ótemetődomb déli részén épült Dombrád első református temploma is fagerendából a XVI sz.második felében (1578-ban). Sipos Kálmán Nagytiszteletű Úr írásos levéltári dokumentummal bizonyította .Az 1836-ban a dombrádi földesurak által készített térképen is ezt a területet ; ”az Úr háza,helyeként”jelölik.

A XVII-XVIII században a lakosság lassan elhagyja ezt a területet és a mai város területét kezdi benépesíteni. Itt építik fel az új (második ) református templomot és az Ótemető egyre inkább csak temetkezési helyül szolgált őseink számára , az 1950-es évekig. Az ezt követő időszakban lassan feledésbe merült, magára maradt , benőtte a fa, a cserje. Ma már szinte csak nagyszüleink, szüleink emlékezetében él temetőként. Talán vannak olyan dombrádi lakosok is, akik még éltükben sem jártak ezen a helyen ,és nem tudják ,hogy itt egykor temető volt. Pedig jó lenne ha minél többen ismernék településünk múltját és ápolnák hagyományait.

Hisz Eötvös József gondolatai szerint

”Emlékekből él az ember, s

múltból él az emlékezet. Kinek

nincsen múltja nem lehet jelene

s jövője sem „

Mi, dombrádi lokálpatrióták 2014 januárjában határoztuk el, hogy végig járjuk az Ótemetőt .A sűrű aljnövényzetben sokszor csak guggolva tudtunk előrehaladni. Közben az utunkba eső sírköveket megnéztük, megtisztogattuk a kezünkkel vagy gallyakkal az avartól, földtől. A sírkövek szinte mind a földön illetve az avar alatt feküdtek. Először megkerestük a régi út nyomvonalát és utat nyitottunk Észak-Dél irányban,majd az út melletti sírok környékét takarítottuk meg. Sok munkával látványos eredményt értünk el. Láthatóvá vált, hogy az Ótemető három,egymástól jól elkülöníthető teraszra osztható. Szimbolizálva a teraszokat, sétáló utakat csináltuk úgy, hogy a teraszok oda-vissza átjárhatóak legyenek. A sírok rekonstrukcióját a temető Keleti oldalán kezdtük el. Eddig közel 50 sírhelyet sikerült felkutatni és helyreállítani ,de ennél jóval több van. Közülük sokat már nem lehet beazonosítani, sőt egy részük a föld alatt várja ,hogy rátaláljunk.

Úgy éreztük, hogy hasznos munkát végeztünk, hisz értékes dolgokat találtunk.;

Ősi dombrádi sírokat, dombrádi ősök sírjait. Megemlítek néhány - Dombrád történetében fontos és meghatározó szerepet betöltő - személy nevét ,kik ebben a temetőben nyugszanak.

Almássy István igazgató-főmérnök,királyi tanácsos, aki a Tisza szabályozásában jeleskedett Moravek Ágost Gusztáv főjegyző, korábban az Egyesült Államok katonája,dr Heiszler József református lelkész, tudós.Itt volt eltemetve Kürthy Ferenc főjegyző is ,de őt exhumálás után a régi temető dombján temették el .

A harangláb felállításával tisztelgünk az itt nyugvó őseink emléke előtt és emlékezünk Dombrád település 950 éves valamint a reformáció 500 éves évfordulójára.

Dombrád, 2017.augusztus 20.

1828 évi Vagyonösszeírás

1827. évi VII. törvénycikk a porták megigazitására szolgálandó országos összeirásról

A karok és rendek, Ő szent felsége jóváhagyásával, határozták, hogy a porták megigazitásának kulcsául szolgálandó országos összeirás az országgyülésileg megállapitott terv szerint mindjárt a jelen országgyülés berekesztése után az ország összes törvényhatóságai által hajtassék végre s a következő országgyülés elé terjesztessék.

 A fenti törvénycikk alapján végezték el az 1828-as Vagyonösszeírásokat az országban.

Az 1828-as összeírás mai fogalmak szerint adóbevallási ívnek felel meg. Az összeírás általános összeírásnak tekintendő, mert az akkori királyi Magyarország egész területére kiterjedt. Az összeírásban csak az adófizetésre kötelezett családfőket és e családfőknek csupán 18—60 év közötti családtagjait vették fel.

 A 46 megyében összesen 9753 várost, mezővárost és helységet írtak össze. Comitatus Szabolchiensis 149 helységet érintett . Nyelvezetét tekintve Latin. Feltüntették benne

A Dombrádi anyakönyvekről