2014 év elején , amikor először jártuk be az ótemetőt, az egykori temetődombot, álmodni sem mertük, hogy pár év múlva egy új Emlékhelynek ad majd otthont. Rengeteg Dombrádi tett azért, hogy Dombrád 950 éves évfordulóján egy igazán szép Harangláb és Dombrád címere fogadja a településre érkező helyieket és ide látogatókat.
Ezúton is szeretném megköszöni mindenkinek azt a sok munkát, mellyel hozzájárult Dombrád történelméhez. Külön szeretném kiemelni és megköszönni Tibor Oláh ácsmester munkáját, akinek a harangláb megalkotását köszönhetjük ! Kozmáné Kasza Veronika polgármester asszonynak pedig azt a hathatós közremüködést, melynek köszönhetően a címer is megszülethetett ! Külön köszönöm, hogy tett azért, hogy mindehez az anyagi háttér is biztosítva legyen. Nélküle valószinüleg nem valósíthattuk volna meg az elképzeléseinket.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim !
A mai napon - Dombrád 950 éves fennállásának évfordulója alkalmából rendezett ünnepség keretén belül - ismét jeles eseménynek lehetünk a résztvevői. Újabb emlékhellyel gazdagodott városunk. A Harangláb átadására, megszentelésére és megáldására kerül sor itt az Ótemetődombon, az egykori Templomdombon.
Az Ótemetődomb, ahol most összegyűltünk, Dombrád történetében nagy jelentőségű.
A kutatások szerint ez volt településünk egyik legrégebben lakott területe. A kedvező földrajzi adottságainak köszönhetően Dombrád már az ősidőktől kezdve lakott település. A múlt században a Régi-temetőből, a volt homokhordók területéről a Józsa András Múzeumba került bronz- és vaskori ill.középkori cserépedény maradványok azt bizonyítják, hogy az itt lévő dombokat különféle népek lakták, Így ;kelták, gótok,burgundok,vandálok, gepidák,avarok, szlávok, kazárok, kabarok stb,
Biztos forrásból tudjuk,hogy a középkorban is a négy dombon és Ónteleken, azaz a mai Önteleken volt a település központi része. Elsősorban e dombok nyugati oldalán telepedtek le,mert ott védve voltak a térségünkben uralkodó észak-keleti hideg széltől, melegítette őket a délutáni napsütés, és ott volt egy nagyobb tó ,a mai Nagy-és Kis -Balaton .
Itt, az Ótemetődomb déli részén épült Dombrád első református temploma is fagerendából a XVI sz.második felében (1578-ban). Sipos Kálmán Nagytiszteletű Úr írásos levéltári dokumentummal bizonyította .Az 1836-ban a dombrádi földesurak által készített térképen is ezt a területet ; ”az Úr háza,helyeként”jelölik.
A XVII-XVIII században a lakosság lassan elhagyja ezt a területet és a mai város területét kezdi benépesíteni. Itt építik fel az új (második ) református templomot és az Ótemető egyre inkább csak temetkezési helyül szolgált őseink számára , az 1950-es évekig. Az ezt követő időszakban lassan feledésbe merült, magára maradt , benőtte a fa, a cserje. Ma már szinte csak nagyszüleink, szüleink emlékezetében él temetőként. Talán vannak olyan dombrádi lakosok is, akik még éltükben sem jártak ezen a helyen ,és nem tudják ,hogy itt egykor temető volt. Pedig jó lenne ha minél többen ismernék településünk múltját és ápolnák hagyományait.
Hisz Eötvös József gondolatai szerint
”Emlékekből él az ember, s
múltból él az emlékezet. Kinek
nincsen múltja nem lehet jelene
s jövője sem „
Mi, dombrádi lokálpatrióták 2014 januárjában határoztuk el, hogy végig járjuk az Ótemetőt .A sűrű aljnövényzetben sokszor csak guggolva tudtunk előrehaladni. Közben az utunkba eső sírköveket megnéztük, megtisztogattuk a kezünkkel vagy gallyakkal az avartól, földtől. A sírkövek szinte mind a földön illetve az avar alatt feküdtek. Először megkerestük a régi út nyomvonalát és utat nyitottunk Észak-Dél irányban,majd az út melletti sírok környékét takarítottuk meg. Sok munkával látványos eredményt értünk el. Láthatóvá vált, hogy az Ótemető három,egymástól jól elkülöníthető teraszra osztható. Szimbolizálva a teraszokat, sétáló utakat csináltuk úgy, hogy a teraszok oda-vissza átjárhatóak legyenek. A sírok rekonstrukcióját a temető Keleti oldalán kezdtük el. Eddig közel 50 sírhelyet sikerült felkutatni és helyreállítani ,de ennél jóval több van. Közülük sokat már nem lehet beazonosítani, sőt egy részük a föld alatt várja ,hogy rátaláljunk.
Úgy éreztük, hogy hasznos munkát végeztünk, hisz értékes dolgokat találtunk.;
Ősi dombrádi sírokat, dombrádi ősök sírjait. Megemlítek néhány - Dombrád történetében fontos és meghatározó szerepet betöltő - személy nevét ,kik ebben a temetőben nyugszanak.
Almássy István igazgató-főmérnök,királyi tanácsos, aki a Tisza szabályozásában jeleskedett Moravek Ágost Gusztáv főjegyző, korábban az Egyesült Államok katonája,dr Heiszler József református lelkész, tudós.Itt volt eltemetve Kürthy Ferenc főjegyző is ,de őt exhumálás után a régi temető dombján temették el .
A harangláb felállításával tisztelgünk az itt nyugvó őseink emléke előtt és emlékezünk Dombrád település 950 éves valamint a reformáció 500 éves évfordulójára.
Dombrád, 2017.augusztus 20.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése