Ótemető

Az ó(temető) , melytől igazából régebbi  a régi(temető).

 

2014 januárjában Csercsa Tibi barátommal arra gondoltunk , hogy jó lenne az ótemetőben végig menni, mint régen gyerek korunkban. Így neki indultunk a régi temető felől ,mert a gazban csak sejtettük hogy talán ott út volt valaha. Mikor már jó 30 métert haladtunk már nem volt visszaút, abban bíztunk beljebb már jobb lesz. Tévedtünk, mert még sűrűbb lett az aljnövényzet, sokszor guggolva haladtunk előre. Hogy a kellemest összekössük a hasznossal az utunkba eső sírköveket is megnéztük s kezünkkel és fagallyal kapargattuk le egyik másikról a sáros avaros levelet, földet. A sírok egytől egyik le voltak borulva , s csak sejtettük hogy az avar alatt több is van. Az egész utat egy óra alatt tettük meg, zömmel hajladozva. Tudtuk, hogy nagyszerű dolgot találtunk. Ősi Dombrádi sírokat, Dombrádi ősök sírjait.

A Dombrádi 1848-as Honvédekről

"Szabolcsban az újoncozást Finta Márton újoncozási biztos irányította. Szeptember 19-én kezdődött el az újoncozás Nagykállóban akkor, amikor még az önkéntes nemzetőrzászlóalj felállítása sem fejeződött be igazából. Október 6-ig 301 megyebeli újoncot avattak fel honvédnek , akik között még szép számmal voltak önkéntesek. Október 8-tól kezdődött el a tömeges újoncozás a megyében, 31-ig 1184 főt avattak fel honvédnek, akik között már csak 89 önkéntes akadt. Az elrendelt újoncozás 127 fő után 2 újonc állítását határozta meg. Hogy ez pontosan mekkora létszámot jelentett, úgy tűnik nehéz volt meghatározni. A hivatalos statisztikának számító Fényes Elek-munka alapján 3476 újoncot kellett Szabolcsnak kiállítania, Finta Márton 1849. május 10-én kelt összesítő jelentésében 3472 fővel számolt.

A Dombrádi Római Katolikus Egyházközség

A cikk megírásához köszönettel tartozunk Gyetkó László plébánosnak és Katona Évának.

Az elvégzett ásatásokból immár biztosan tudhatjuk, hogy a régi temető dombon Árpád-kori templom állt, melyet katolikusok építettek  valamikor 1200-1300 között papjukat pedig Miklósként említik.

Ez a megállapítás, azonban nem teljesen hiteles, mert ebben az időben, a szomszédban található Beszterec monostorának papját is így hívták és valószínű, hogy a két személy azonos volt. Az a feltételezés miszerint Dombrád inkább a besztereci monostorhoz tartozott jobban megállja a helyét.

A település a századok folyamán sokszor cserélt gazdát. A reformáció 1550-ben érte el a települést, melynek következtében a lakosság reformátussá lett. 1700-tól a település katolikus lakosságáról nem történik említés. Annyit tudunk csupán, hogy a kis létszámú katolikusság előbb a kisvárdai, majd 1830-tól a kékcsei plébániához került, mint leányegyház. XIX - században a környék tanyai uradalmaiban, a katolikus hitben élő dombrádiak száma növekedésnek indult, annyira, hogy Fábry Imre kékcsei plébánossal az egyházmegyéhez folyamodtak templomépítési engedélyért.

Népköltészet

A dombrádi Művelődési Ház és Könyvtár 2016-ban a Költészet napja alkalmából versíró versenyt hirdetett, felnőttek és gyermekek számára. A vers témája és hossza szabadon választható volt.

Marczinkó István Úr felkérésére a kisvárdai Rétközi Múzeum Igazgatója, dr. Vofkori Mária zsűrizte a műveket. Az Igazgatónő történész, muzeológus, jelentős irodalmi munkássága van. Több szépirodalmi kötete is megjelent, elsősorban prózákat ír. Az ő véleménye alapján születtek az eredmények.

Felnőtt kategóriában :

Adatok Dombrád község ....

Adatok Dombrád község s a dombrádi református egyház történetéhez címmel írta meg jegyzeteit  Horváth József polgári iskolaigazgató 1931-ben ,később ugyanezen témában írta meg doktori disszertációját 1966-ban.

dr. Horváth József 1903-ban született Mezőkovácsházán. Ő volt 1927-től egészen 1948-ig a dombrádi polgári iskola igazgatója. Neki köszönhetően olvashatjuk el az alábbi írást Dombrádról. 

   

Plósz Sándor munkássága

PLÓSZ SÁNDOR postai főkezelő, és az első dombrádi fotográfus.

Dombrádon született 1910. július 29-én,Plósz János és Varró Mária második gyermekeként. Nagyszülei dohánytermesztők voltak.Öten voltak testvérek, így hamar rákényszerült, hogy munkát vállaljon. Édesapja az alvégesi katolikus templom gondnoka,harangozója volt, édesanyja háztartásbeli. Katolikus neveltetésben részesült: tisztességre, becsületre, szeretetre nevelték.Gyermekként a dombrádi postán kapott munkát küldöncként 1922-ben, majd 1927.január 1-jétől kézbesítőként alkalmazták. Ő volt Dombrád első postása. Mindenféle postai küldeményt, csomagot,újságot, levelet, pénzt kézbesített esőben, hóban gyalog.

Moravek Gusztáv Dombrád főjegyzője

Moravek Ágost Gusztáv főjegyző (1833-1915) 

1833-ban született a felvidéki Murányváralján. Ez a település Kassától nyugatra található. Nem sokat tudunk az egykori főjegyzőről, mert a róla szóló okiratok száma nagyon kevés. Halotti anyakönyvi kivonatát (egyházi) az Egri Főegyházmegye Érseki Levéltára őrzi. Feleségének a végrendelete a dombrádi református egyházközség irattárában található. Ez érdekes, mert mindketten római katolikusok voltak – gyermekük nem született. Legérdekesebb a síremlékén található felirat: Az Egyesült Államok nyugalmazott katonája. Részt vett ugyanis az amerikai polgárháborúban. Azt nem tudjuk, miként került oda. Fél élete legenda. A legenda pedig ettől kezdve így szól: A függetlenségi háború után Bécsben kitüntették, és megkérdezték, hogy van-e valami kívánsága. Ő a dombrádi jegyzői tisztet kérte. Hogy ez igaz vagy nem és mi kötötte vajon Dombrádhoz, – senki nem tudja.