2020. december 8., kedd

In Memoriam dr. Ritli Jánosné dr.


dr. Ritli Jánosné dr. meghatározó személyisége volt életünknek. Nemcsak megjelenésével, kedves személyiségével volt jelen az életünkben, hanem tevékeny részese volt a mindennapi problémák megoldásának, a karitatív tevékenységnek, az emberek egészségének megőrzéséért folytatott munkának. 

Életében a család, a szülőföld iránti hűség nem csupán létező valóság, hanem állandóság volt mindvégig, amely nem ismerte az évszakokat, a napszakokat, nem számolta a kilométereket, nem sajnálta az áldozatot, nem mérte az időt és az éveket, hanem mindennapi cselekedetekben öltött testet. 


2020. augusztus 21., péntek

Dombrád 2020

Az első írásos emlékezés Damarad faluról immár 953 esztendős. Azóta már Dombrád nevével ékeskedik, s a mi szép településünk immár húsz esztendeje városi ranggal dicsekedhet. Régóta dédelgetett vágyam volt egy kis filmecske elkészítése, mely bár nem teljes mértékben, de szívem szerint mutatja be kis városunk szépségét és varázsát.

Egy minapi alkalommal négy helyszínen sikerült a felvételeket megcselekednünk. Az ily módon elkészült mintegy harminc perces mozgókép egy rövidített, ötperces változatában kínáltatik a közönség elé. A YouTube-on feljegyeztem, mely helyeken készíttettek a képek, ám hiszem, hogy minden igaz Dombrádi első látásra megismeri a helyszíneket, hol jártunk és forgattunk.

Ezúton is hálaimámat mondom Kovács Ádám barátomnak, ki időt szakított miránk, valamint köszönetemet adom fiamnak, Karászi Rolandnak 💗, ki a videó szerkesztésében mesteri munkát végzett.


2020. február 23., vasárnap

Honfoglaló magyarok genetikai elemzése


Mostanában egyre több cikk jelenik meg olyan archaikus kutatások  eredményeiről ,melyeket a modern tudomány eszközeivel fedeztek fel, állapítanak meg immáron tényként. Gondolok itt elsősorban a több száz, esetleg ezer évvel ezelőtt előttünk élő őseink DNS alapon történő kutatásaira. Talán mindenki olvasta vagy éppen hallotta , amikor pl. 2018-ban III. Béla Árpád-házi királyunk DNS-t azonosították. Az Árpád-ház  eredetének kutatásán kívül egy másik fontos téma is érdekli a kutatókat, ez pedig a honfoglaló magyarok eredete. Ebben a témában a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tár egyik kiemelkedő kutatója dr. Fóthi Erzsébet. S miért is érdekelhet ez minket ?  Csak azért, mert a Rétközben és a Bodrogközben gazdag honfoglalás kori sírjaink vannak, melyek alkalmasak voltak többek között arra, hogy belőlük megfelelő DNS-t azonosítsanak.  Ő pedig pont ezt tette és teszi jelenleg is . Ezt kutatja.  Immár közel 4 éve foglalkozik a témával és  ez év januárjában  meg is jelent egy újabb cikke. Angol nyelven, de google fordítóval szépen értelmezhető.
S ami lényeg. Lehetőség nyílt arra, hogy a téma szakértője személyesen Dombrádon előadást tartson.  


Írása publikálva :
https://link.springer.com

2019. június 27., csütörtök

Egy kivételes edény Dombrádról


Régi vágyunk teljesült azáltal, hogy több év után ha rövid időre is, de visszakaptuk azt a Kelta edényt, melyet 2011-ben találtak Dombrád határában. 

Az edényről viszonylag hosszú értekezést írt Almássy Katalin Egy kivételes edény Dombrádról címmel. 

2019. június 22-én mintegy két hétre kölcsön kapta településünk a Nyíregyházi Jósa Andás múzeumtól, így a nagyközönség is megtekintheti a Horváth József alkotóház kiállítási termében. 




2018. július 20., péntek

dr.Sipos József címzetes egyetemi tanár


Dr.Sipos József ez év június 1-től immár címzetes egyetemi tanár úrat mindenki ismeri Dombrádon. Mindenki ismeri s mégis oly keveset tudunk róla. Talán Ő maga is közrejátszik ebben, hiszen csendes , visszahuzódó, másokon mindig segíteni akaró emberként ismerhetjük. Tudjuk, hogy tanár , hogy Szegeden tanít az egyetemen , imádja a történelmet, ezen belül is egy adott korszakot. Nagyon szereti Dombrádot és  a Dombrádiakat. 

2018. május 23., szerda

Láczay Györgyné

Láczay Györgyné született Nagy Ilona nyugalmazott tanár visszaemlékezéseiből

Gyémántdiplomám küszöbén


2018. január 22.-én kezdtem el ezt a visszaemlékezést. A televízió, a rádió, az újságok, mint minden évben szépen méltatják Kölcsey Ferencet, (Szatmárcseke), nemzeti imádságunkat, a Himnuszt, a temetőben Kölcsey emlékhelyét, ami mint minden évben, most is át meg áthatja szívemet - lelkemet. De 1973-ban, amikor Dombrádra kerültem tanítani, az első iskolai tanévnyitó ünnepségen a Himnusz éneklése különleges érzést váltott ki belőlem. Nagyon boldog voltam, hiszen szülőfalumban, egykori iskolámban, ifjúságom színhelyén kezdtem el dolgozni a férjemmel együtt, Láczay Györggyel. Ő lett a körzeti általános iskola igazgatója. Ide tartozott Kistiszahát, Újdombrád, későbbiekben, 1 év múlva, 1974-ben Tiszakanyár is (iskolák, napközi, óvodák).
Olyan indíttatást kaptam drága szüleimtől, nagytiszteletű tanáraimtól, ami nem feledhető, de emlékét is csak felsőfokon lehet feldolgozni. Illés Károly szigorú, de mélyen tisztelt igazgatómtól, Tarr Mária osztályfőnökömtől, zseniális matematikatanártól, Orosz Mária csodás magyar óráitól, Dr. Bereczky Zsigmond zenepedagógustól.

2018. február 23., péntek

A multnak árnyai


dr. Heiszler József 
1819.február 21-én született Nagykárolyban. Római katolikus szülők gyermeke, akik őt a kegyesrendiek kezére bízták. Magasabb kiképeztetését a rend költségén végezte, 24 éves korában bölcseleti doktor lett és pappá szenteltetett föl. 1848 előtt a kegyesrendiek pesti gimnáziumában működött mint tanár. 1848-ban mint önkéntes vett részt a Jellachich elleni hadjáratban; de ennek végeztével lába megromolván, elhagyta a visszavonuló hadsereget és 1849-ben a csornai ütközet után Vámosra vonult vissza Pap Istvánhoz, akinek barátságát már előbb bírta és ennek ellenzése dacára áttért Veszprémben az református egyház kebelébe, majd alkalmaztatott ugyanazon egyházmegyében Oláh János péceli lelkész mellett segédül. Nemsokára az egyházmegye színe előtt oly kitűnő vizsgát tett, hogy 1850 nyarán Pápán megválasztották teológiai tanárnak. A héber exegézis, régiség és egyháztörténelem voltak szaktárgyai. Négy évig tanított Pápán mint rendes tanár, midőn Kerkapoly Károly bölcselettanár izgatásaira az öregebb tanárok részéről kellemetlen ellenhatásra talált, mely összetüzésre adott okot; az egyházmegye ugyan neki adott igazat, Heiszler azonban nem maradt tanszékén, hanem a lelkészi pályára lépett. 1854-ben a mocsoládi (Somogy megye) lelkészi hivatalt fogadta el; innét másfél év mulva Gyönkre ment az ottani magyar és német gyülekezet papjának.