2016. november 10., csütörtök

A Dombrádi iskola 1973-1992


Láczay György

„ Emlékekből él az ember és múltjából él az emlékezet. Kinek nincsen múltja nem lehet jelene s jövője sem."
Eötvös József








Az alábbi írást Láczay György egykori iskolaigazgató úr bocsájtotta rendelkezésünkre . 


Iskola történet a teljesség igénye nélkül Dombrádon kiemelten az 1973-1991-es időszak tekinthető, melynek fő célkitűzése a körzetesítés és a bázisiskola kialakítása. Ennek a közel 20 éves ciklusnak a vezetője Láczay György körzeti iskolaigazgató volt. 
Dombrádon az első iskola a Dombrádi Református Egyház kezelésében volt. Az 1659- es esztendőt számítjuk a nevelő munka kezdetének. Az iskola épülete egyetlen helyiségből állt, majd 1833-ban kezdték bővíteni a gyerekek létszámának növekedésével. Tarisznyás mesterek, rektorok, preceptorok tanítottak, akiket a curátor, iskolaszék felügyelt. 1889-ben már az iskola 7 tanteremből, egy tanítói szobából, egy igazgatói irodából állt, a mai főutcán, a református templom mellett. A falunak 1930-ban már három községi (református, katolikus, zsidó) elemi népiskolája volt: három községi általános továbbképző, egy gazdasági továbbképző, valamint egy tanonciskolája és egy négy tantermes polgári iskolája volt. A polgári iskola 1925-ben alakult, mely közel 20 évig működött. Zárt iskola volt, tanítónak, kereskedőnek lehetett belőle továbbtanulni, de a gimnáziumot elölről kellett kezdeni vagy

2016. október 14., péntek

Győry Béla első verses kötete


Az itt közzétett versek nyilvános felhasználása , másolása , csak  a hozzátartozók engedélyével lehetséges.

A könyv nem teljes terjedelmében kerül bemutatásra.



  

Győry Béla élete

1898-1979
Egy rendkívüli embert szeretnék bemutatni, versein keresztül.
Győry Béla született 1898.május 26-án Demecserben. Édesapja Győry Sámuel, édesanyja Batári Mária. Vallásukat tekintve a szülők és fiúk is evangélikus reformátusok voltak. Csillától tudom, hogy öten voltak testvérek. A család később Dombrádon telepedett le és él a mai napig is. Ő maga  a Dombrádi régi temetőben nyugszik élete párja Szántó Mária mellett.
Saját magáról röviden ezt írta:” Egyszerű földmíves családból származom. Még a múlt században 1898-ban születtem. Az első világháború második évében 1916-ban 18 éves voltam, és besoroztak katonának. Három uralkodót szolgáltam. Két háborút és ugyancsak két hadifogságot szenvedtem. Az első világháborúban 4 és fél évet, a másodikban 19 hónapot töltöttem távol. Sebesülve voltam. A sebesülésen kívül Károly csapatkereszt bronz és ezüstérmet szereztem. Mivel az első feleségem meghalt, másodszor is megnősültem.

2016. június 3., péntek

Dombrádiak az I.világháborúban

1914.  július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának,  s ezzel megkezdődött az első világháború.  Majd 1918.november 11-én ért véget.  A több mint 52 hónapig tartó öldöklés során elpusztult 8 millió 538 ezer katona. Ebben nincsenek benne a háború sebesültjei, és nincsenek benne a hadifoglyok  milliói. Magyarország mintegy 3 800 000 katonát küldött a harcterekre. Elesett 661 ezer fő ,  megsebesült 743 ezer fő  , fogságba esett 734 ezer fő. Összesen 2 138 000 fő.  

Egy kicsit szakítotttam  a hagyománnyal és az alábbi írást egy prezentációba illesztettem be, mely itt érhető el.





2016. május 28., szombat

Ótemető


Az ó(temető) , melytől igazából régebbi  a régi(temető).
 
2014 januárjában Csercsa Tibi barátommal arra gondoltunk , hogy jó lenne az ótemetőben végig menni, mint régen gyerek korunkban. Így neki indultunk a régi temető felől ,mert a gazban csak sejtettük hogy talán ott út volt valaha. Mikor már jó 30 métert haladtunk már nem volt visszaút, abban bíztunk beljebb már jobb lesz. Tévedtünk, mert még sűrűbb lett az aljnövényzet, sokszor guggolva haladtunk előre. Hogy a kellemest összekössük a hasznossal az utunkba eső sírköveket is megnéztük s kezünkkel és fagallyal kapargattuk le egyik másikról a sáros avaros levelet, földet. A sírok egytől egyik le voltak borulva , s csak sejtettük hogy az avar alatt több is van. Az egész utat egy óra alatt tettük meg, zömmel hajladozva. Tudtuk, hogy nagyszerű dolgot találtunk. Ősi Dombrádi sírokat, Dombrádi ősök sírjait.

2016. május 10., kedd

A Dombrádi 1848-as Honvédekről

"Szabolcsban az újoncozást Finta Márton újoncozási biztos irányította. Szeptember 19-én kezdődött el az újoncozás Nagykállóban akkor, amikor még az önkéntes nemzetőrzászlóalj felállítása sem fejeződött be igazából. Október 6-ig 301 megyebeli újoncot avattak fel honvédnek , akik között még szép számmal voltak önkéntesek. Október 8-tól kezdődött el a tömeges újoncozás a megyében, 31-ig 1184 főt avattak fel honvédnek, akik között már csak 89 önkéntes akadt. Az elrendelt újoncozás 127 fő után 2 újonc állítását határozta meg. Hogy ez pontosan mekkora létszámot jelentett, úgy tűnik nehéz volt meghatározni. A hivatalos statisztikának számító Fényes Elek-munka alapján 3476 újoncot kellett Szabolcsnak kiállítania, Finta Márton 1849. május 10-én kelt összesítő jelentésében 3472 fővel számolt.

2016. május 2., hétfő

A Dombrádi Római Katolikus Egyházközség

A cikk megírásához köszönettel tartozunk Gyetkó László plébánosnak és Katona Évának.

Az elvégzett ásatásokból immár biztosan tudhatjuk, hogy a régi temető dombon Árpád-kori templom állt, melyet katolikusok építettek  valamikor 1200-1300 között papjukat pedig Miklósként említik.

Ez a megállapítás, azonban nem teljesen hiteles, mert ebben az időben, a szomszédban található Beszterec monostorának papját is így hívták és valószínű, hogy a két személy azonos volt. Az a feltételezés miszerint Dombrád inkább a besztereci monostorhoz tartozott jobban megállja a helyét.
A település a századok folyamán sokszor cserélt gazdát. A reformáció 1550-ben érte el a települést, melynek következtében a lakosság reformátussá lett. 1700-tól a település katolikus lakosságáról nem történik említés. Annyit tudunk csupán, hogy a kis létszámú katolikusság előbb a kisvárdai, majd 1830-tól a kékcsei plébániához került, mint leányegyház. XIX - században a környék tanyai uradalmaiban, a katolikus hitben élő dombrádiak száma növekedésnek indult, annyira, hogy Fábry Imre kékcsei plébánossal az egyházmegyéhez folyamodtak templomépítési engedélyért.