dr.Sipos József címzetes egyetemi tanár

Dr.Sipos József ez év június 1-től immár címzetes egyetemi tanár úrat mindenki ismeri Dombrádon. Mindenki ismeri s mégis oly keveset tudunk róla. Talán Ő maga is közrejátszik ebben, hiszen csendes , visszahuzódó, másokon mindig segíteni akaró emberként ismerhetjük. Tudjuk, hogy tanár , hogy Szegeden tanít az egyetemen , imádja a történelmet, ezen belül is egy adott korszakot. Nagyon szereti Dombrádot és  a Dombrádiakat. 

Láczay Györgyné

Láczay Györgyné született Nagy Ilona nyugalmazott tanár visszaemlékezéseiből

Gyémántdiplomám küszöbén

2018. január 22.-én kezdtem el ezt a visszaemlékezést. A televízió, a rádió, az újságok, mint minden évben szépen méltatják Kölcsey Ferencet, (Szatmárcseke), nemzeti imádságunkat, a Himnuszt, a temetőben Kölcsey emlékhelyét, ami mint minden évben, most is át meg áthatja szívemet - lelkemet. De 1973-ban, amikor Dombrádra kerültem tanítani, az első iskolai tanévnyitó ünnepségen a Himnusz éneklése különleges érzést váltott ki belőlem. Nagyon boldog voltam, hiszen szülőfalumban, egykori iskolámban, ifjúságom színhelyén kezdtem el dolgozni a férjemmel együtt, Láczay Györggyel. Ő lett a körzeti általános iskola igazgatója. Ide tartozott Kistiszahát, Újdombrád, későbbiekben, 1 év múlva, 1974-ben Tiszakanyár is (iskolák, napközi, óvodák).

Olyan indíttatást kaptam drága szüleimtől, nagytiszteletű tanáraimtól, ami nem feledhető, de emlékét is csak felsőfokon lehet feldolgozni. Illés Károly szigorú, de mélyen tisztelt igazgatómtól, Tarr Mária osztályfőnökömtől, zseniális matematikatanártól, Orosz Mária csodás magyar óráitól, Dr. Bereczky Zsigmond zenepedagógustól.

A multnak árnyai

dr. Heiszler József 

1819.február 21-én született Nagykárolyban. Római katolikus szülők gyermeke, akik őt a kegyesrendiek kezére bízták. Magasabb kiképeztetését a rend költségén végezte, 24 éves korában bölcseleti doktor lett és pappá szenteltetett föl. 1848 előtt a kegyesrendiek pesti gimnáziumában működött mint tanár. 1848-ban mint önkéntes vett részt a Jellachich elleni hadjáratban; de ennek végeztével lába megromolván, elhagyta a visszavonuló hadsereget és 1849-ben a csornai ütközet után Vámosra vonult vissza Pap Istvánhoz, akinek barátságát már előbb bírta és ennek ellenzése dacára áttért Veszprémben az református egyház kebelébe, majd alkalmaztatott ugyanazon egyházmegyében Oláh János péceli lelkész mellett segédül. Nemsokára az egyházmegye színe előtt oly kitűnő vizsgát tett, hogy 1850 nyarán Pápán megválasztották teológiai tanárnak. A héber exegézis, régiség és egyháztörténelem voltak szaktárgyai. Négy évig tanított Pápán mint rendes tanár, midőn Kerkapoly Károly bölcselettanár izgatásaira az öregebb tanárok részéről kellemetlen ellenhatásra talált, mely összetüzésre adott okot; az egyházmegye ugyan neki adott igazat, Heiszler azonban nem maradt tanszékén, hanem a lelkészi pályára lépett. 1854-ben a mocsoládi (Somogy megye) lelkészi hivatalt fogadta el; innét másfél év mulva Gyönkre ment az ottani magyar és német gyülekezet papjának.

A Don-kanyarban elesett dombrádiak

Országszerte megemlékezéseket tartanak a doni katasztrófa 75. évfordulója alkalmából. Emiatt kértem fel Maklári Sándor barátomat  arra , hogy röviden írja meg kutatásainak eredményét a Dombrádról származó hősök vonatkozásában, némi kitekintéssel a történelemre hagyatkozva.  

Az alábbiakban az ő általa kutatott eremdényeit teszem közzé.

Dombrádról is számos katona harcolt, illetve halt hősi halált a Don-kanyarban. Írásomban róluk szeretnék megemlékezni és összefoglalni az odáig vezető utat.