Ótemető

Az ó(temető) , melytől igazából régebbi  a régi(temető).

 

2014 januárjában Csercsa Tibi barátommal arra gondoltunk , hogy jó lenne az ótemetőben végig menni, mint régen gyerek korunkban. Így neki indultunk a régi temető felől ,mert a gazban csak sejtettük hogy talán ott út volt valaha. Mikor már jó 30 métert haladtunk már nem volt visszaút, abban bíztunk beljebb már jobb lesz. Tévedtünk, mert még sűrűbb lett az aljnövényzet, sokszor guggolva haladtunk előre. Hogy a kellemest összekössük a hasznossal az utunkba eső sírköveket is megnéztük s kezünkkel és fagallyal kapargattuk le egyik másikról a sáros avaros levelet, földet. A sírok egytől egyik le voltak borulva , s csak sejtettük hogy az avar alatt több is van. Az egész utat egy óra alatt tettük meg, zömmel hajladozva. Tudtuk, hogy nagyszerű dolgot találtunk. Ősi Dombrádi sírokat, Dombrádi ősök sírjait.

A Dombrádi 1848-as Honvédekről

"Szabolcsban az újoncozást Finta Márton újoncozási biztos irányította. Szeptember 19-én kezdődött el az újoncozás Nagykállóban akkor, amikor még az önkéntes nemzetőrzászlóalj felállítása sem fejeződött be igazából. Október 6-ig 301 megyebeli újoncot avattak fel honvédnek , akik között még szép számmal voltak önkéntesek. Október 8-tól kezdődött el a tömeges újoncozás a megyében, 31-ig 1184 főt avattak fel honvédnek, akik között már csak 89 önkéntes akadt. Az elrendelt újoncozás 127 fő után 2 újonc állítását határozta meg. Hogy ez pontosan mekkora létszámot jelentett, úgy tűnik nehéz volt meghatározni. A hivatalos statisztikának számító Fényes Elek-munka alapján 3476 újoncot kellett Szabolcsnak kiállítania, Finta Márton 1849. május 10-én kelt összesítő jelentésében 3472 fővel számolt.

A Dombrádi Római Katolikus Egyházközség

A cikk megírásához köszönettel tartozunk Gyetkó László plébánosnak és Katona Évának.

Az elvégzett ásatásokból immár biztosan tudhatjuk, hogy a régi temető dombon Árpád-kori templom állt, melyet katolikusok építettek  valamikor 1200-1300 között papjukat pedig Miklósként említik.

Ez a megállapítás, azonban nem teljesen hiteles, mert ebben az időben, a szomszédban található Beszterec monostorának papját is így hívták és valószínű, hogy a két személy azonos volt. Az a feltételezés miszerint Dombrád inkább a besztereci monostorhoz tartozott jobban megállja a helyét.

A település a századok folyamán sokszor cserélt gazdát. A reformáció 1550-ben érte el a települést, melynek következtében a lakosság reformátussá lett. 1700-tól a település katolikus lakosságáról nem történik említés. Annyit tudunk csupán, hogy a kis létszámú katolikusság előbb a kisvárdai, majd 1830-tól a kékcsei plébániához került, mint leányegyház. XIX - században a környék tanyai uradalmaiban, a katolikus hitben élő dombrádiak száma növekedésnek indult, annyira, hogy Fábry Imre kékcsei plébánossal az egyházmegyéhez folyamodtak templomépítési engedélyért.