Harsányi Sámuel

2009.decemberében a Dombrádi híradó helyi kiadványban már olvashattunk Harsányi Sámuel tiszteletes úrról a Református Lelkészi Hivatal tolla nyomán. 

A Dombrádi örökség onnan van, hogy édesapja Harsányi Sándor 1768.március 18-án Dombrádon született. 

A tiszteles részletes életrajzát fia Harsányi Gusztáv írta meg " Töredékek egy magyar református lelkész hányatott életéből " címmel. Hogy milyen elismert ember is volt ő, mi sem bizonyitja jobban, mint az , hogy 1885-ben a Sárospataki Református Lapokban jelent meg halálalkor az alábbi 

Necrológ : 

A Dombrádi iskola 1973-1992

Láczay György

„ Emlékekből él az ember és múltjából él az emlékezet. Kinek nincsen múltja nem lehet jelene s jövője sem."

Eötvös József

Az alábbi írást Láczay György egykori iskolaigazgató úr bocsájtotta rendelkezésünkre . 

Iskola történet a teljesség igénye nélkül Dombrádon kiemelten az 1973-1991-es időszak tekinthető, melynek fő célkitűzése a körzetesítés és a bázisiskola kialakítása. Ennek a közel 20 éves ciklusnak a vezetője Láczay György körzeti iskolaigazgató volt. 

Dombrádon az első iskola a Dombrádi Református Egyház kezelésében volt. Az 1659- es esztendőt számítjuk a nevelő munka kezdetének. Az iskola épülete egyetlen helyiségből állt, majd 1833-ban kezdték bővíteni a gyerekek létszámának növekedésével. Tarisznyás mesterek, rektorok, preceptorok tanítottak, akiket a curátor, iskolaszék felügyelt. 1889-ben már az iskola 7 tanteremből, egy tanítói szobából, egy igazgatói irodából állt, a mai főutcán, a református templom mellett. A falunak 1930-ban már három községi (református, katolikus, zsidó) elemi népiskolája volt: három községi általános továbbképző, egy gazdasági továbbképző, valamint egy tanonciskolája és egy négy tantermes polgári iskolája volt. A polgári iskola 1925-ben alakult, mely közel 20 évig működött. Zárt iskola volt, tanítónak, kereskedőnek lehetett belőle továbbtanulni, de a gimnáziumot elölről kellett kezdeni vagy