Láczay Györgyné született Nagy Ilona nyugalmazott tanár visszaemlékezéseiből
Gyémántdiplomám küszöbén
2018. január 22.-én kezdtem el ezt a visszaemlékezést. A televízió, a rádió, az újságok, mint minden évben szépen méltatják Kölcsey Ferencet, (Szatmárcseke), nemzeti imádságunkat, a Himnuszt, a temetőben Kölcsey emlékhelyét, ami mint minden évben, most is át meg áthatja szívemet - lelkemet. De 1973-ban, amikor Dombrádra kerültem tanítani, az első iskolai tanévnyitó ünnepségen a Himnusz éneklése különleges érzést váltott ki belőlem. Nagyon boldog voltam, hiszen szülőfalumban, egykori iskolámban, ifjúságom színhelyén kezdtem el dolgozni a férjemmel együtt, Láczay Györggyel. Ő lett a körzeti általános iskola igazgatója. Ide tartozott Kistiszahát, Újdombrád, későbbiekben, 1 év múlva, 1974-ben Tiszakanyár is (iskolák, napközi, óvodák).
Olyan indíttatást kaptam drága szüleimtől, nagytiszteletű tanáraimtól, ami nem feledhető, de emlékét is csak felsőfokon lehet feldolgozni. Illés Károly szigorú, de mélyen tisztelt igazgatómtól, Tarr Mária osztályfőnökömtől, zseniális matematikatanártól, Orosz Mária csodás magyar óráitól, Dr. Bereczky Zsigmond zenepedagógustól.
