A kocsácsos tölgyfa

A sétakertben lévő tölgyfákról néhány gondolat.  

A tölgyfa tövében egy tábla jelzi, hogy a fa 2013 évben volt 123 éves.

Én úgy gondolom, hogy az 1890-es év talán nem pontos, és inkább gondolnám, hogy a fákat 1896-ban  ültethették az alábbiak szerint.   

A honfoglalás ezredik évfordulóját 1896-ban országszerte megünnepelték.

 Az országos és törvényhatósági rendezvények, az egyletek és intézmények megemlékezései mellett a közigazgatás alsó szintjén, a községekben is ünnepélyes eseményekkel tisztelegtek a magyarság sorsát döntően meghatározó történelmi tett előtt.

A községi rendezvények egy része önálló, saját kezdeményezésre jött létre. Az év folyamán körmeneteket, bálokat, mulatságokat és vetélkedőket szerveztek a millennium jegyében. Ezek mellett azonban a Szabolcs megyei falvakban

(és az egyetlen városban, Nyíregyházán május 10-én mindenütt egységesen, felülről kiadott útmutatás alapján reggeltől estig tartó ünnepséget rendeztek. A források ennek a napnak az eseményeiről szólnak.

Az előkészítő munkálatok 1896. február 20-án kezdődtek. Ekkor a megyei törvényhatósági bizottság egy 17 tagú küldöttséget állított föl Mikecz János alispán vezetésével, amely a megyében tartandó millenniumi ünnepélyek rendezését kapta feladatul.

Április 18-án az alispán mint a küldöttség elnöke beterjesztette a jelentést, amely a községek és a törvényhatóság méltó megemlékezéséről rendelkezett.

Az elfogadott tervezet szerint a községek május 10-én (vasárnap) fognak ünnepelni, a törvényhatóság (a megye) pedig május 11-én.

A törvényhatósági határozat alapján mindenütt tartottak hálaadó istentiszteletet, dísz-képviselőtestületi ülést, majd népünnepélyt. A községeknek azonban volt mozgásterük a program kialakításában, s amint a források bizonyítják, éltek is ezzel. A képviselőtestület döntött ülésének tárgysorozatáról és a nap többi rendezvényéről.

Egyes helyeken csak a díszbeszédek hangzottak el, máshol viszont különböző, az alkalomhoz illő javaslatokat is elfogadott a képviselőtestület. Nyírbátorban például egy órával ellátott tűzoltóőrtorony felépítését határozták el, valamint utcákat neveztek el hazánk nagyjairól. Szentmihályon Kossuthról nevezték el az egyik teret. Vencsellőn a millenniumi fáknak Szent István, Mária Terézia, Mátyás és Ferenc József nevét adták. Bujon egy olyan különleges alapítványt hoztak létre a község javára, amelynek törzstőkéje alacsony ugyan, de kamatait 400 éven át (!) tőkésítve, hatalmas vagyont szántak a kései utódoknak.

Rendszerint délután ültették el a millenniumi fákat, s az egyiknek a tövénél üvegbe zárva elhelyezték a nap eseményeit rögzítő emlékiratot és — ha ekkorra elkészült — a község történetét. Ahol már elültették a fákat, ott az iratot tartalmazó palackot ásták el az egyik fa tövéhez.

A délutáni népünnepélyek programja igen változatos volt. A szegények számára tette még emlékezetesebbé a napot, hogy sok településen ingyen ételt-italt osztottak. Volt, ahol a falu tehetősebb gazdái gyűjtéssel teremtették elő az ehhez szükséges összeget, de olyan is előfordult, hogy a községi költségvetésből különítettek el egy részt erre a célra.

* * *

Elrendelték, hogy a  községekben ;

1. Május hó 10-én az országszerte tartandó hálaadó isteni tiszteleten a képviselőtestület és az elöljáróság ünnepi öltözetben testületileg vegyen részt.

2. Isteni tisztelet után dísz-képviselő-testületi gyűlés, délután pedig népünnepély tartassék.

3. A középületek kivétel nélkül s lehetőleg a magánépületek is nemzeti zászlókkal díszítgessenek fel.

4. Az alkalmi közgyűlés tárgysorozatát a község saját hatáskörében jogosult ugyan megállapítani, a következő teendők elvégzése azonban a képviselőtestületeknek elrendeltetik, úgymint:

a) A nemzeti ünnep nagy fontosságát ösmertető népies nyelven, de egyszersmind ünnepies, emelkedett modorban méltató szónoklat tartandó, evégből minden község egy arra alkalmas szónok kijelölése iránt előzetesen gondoskodjék.

b) Minden község lehetőleg a törvényhatósági bizottsági tagok keretén kívül álló 2-3 férfiút válasszon, kik a község képviseletében a május hó 11-én Nyíregyházán tartandó törvényhatósági díszközgyűlésen megjelenjenek.

c) Minden község ugyané napon 3-4 darab "millenniumi fát" ünnepélyes módon ültessen el, e tekintetben elsősorban a magyarok ősfája, a diófa vagy vármegyénk sajátlagos fája, a nyírfa, ezek nemlétében hárs-, tölgy-, esetleg juharfa ajánltatnak ültetésre.

d) Minden község a község történetének rövid előadása mellett az ünnepély lefolyásáról egy emlékiratot szerkeszt, melynek egyik példánya a községi levéltárban helyezendő el és őrizendő meg, esetleg pedig a jegyzőkönyvek vezetésére használt könyvbe írandó be, másik példánya olajjal teletöltött, bedugaszolt és lepecsételt üvegbe légmentesen elzárva egy akkor ültetett fa tövénél helyezendő el, harmadik példánya pedig a törvényhatóság levéltárába beszolgáltatandó.

5. Minden község a díszközgyűlés helyét, idejét, tárgysorozatát helyi szokás szerint a legkiterjedtebb módon tegye közhírré, a lakosság minden elemét abban való részvételre hívja fel, különösen pedig az előkelőbb és műveltebb tagokat szólítsa fel, hogy áldozatkészségükkel, személyes közreműködésükkel s folytonos jelenlétükkel az összes ünnepies cselekmények keresztülvitelét lehetővé tenni, erkölcsi jelentőségét emelni, komoly és méltóságos lefolyását biztosítani — jó példával járván elől —, hazafias kötelességüknek ösmerjék.

6. A népünnepély költségei, amennyiben társadalmi úton fedezhetők nem volnának, a község pénztárát terhelik.

******

A tölgyfa magassága  20–40 méter közötti, élettartama akár 1000 év is lehet, de jellemzően 500–800 évig él. A kocsányos tölgy mai formájában a jégkorszak utáni időszakból származik. Kulturálisan is szimbolikus, mivel a tölgy sok kultúrában az erő és állandóság jelképe.